Park Se-pill professzor öt bordája eltört és megsérült a gerince is a szeptember 15-i támadásban, amely egy az egyetemnek otthont adó festői üdülőszigeten történt –jelentette napokkal később a Korea Times. A szigeten őshonos fekete szarvasmarhafajta klónozásával az embriológus már régóta kísérletezik. Az őt megtámadó példány négy évvel ezelőtt jött világra. Hogy mi bőszíthette fel az állatot, arról nem tudni közelebbit, de az biztos, hogy a professzor éppen videofelvételeket készített róla, amikor váratlanul nekirontott, s 15 percen keresztül döfködte az iskola egyik alkalmazottjának beszámolója szerint.
A 800 kilós állat igen erős, megtermett képviselője a fajtájának, mert a sejtdonora az egyik legjobb példány volt. Park azért nem tudott elmenekülni, mert egy speciális ruhát és hosszú csizmákat viselt.
A videókat azért készítette, hogy beszámoljon a mezőgazdasági minisztériumnak a fekete szarvasmarha klónozásának új módszerekkel elért eredményekről. A professzor 2009-ben lefagyasztott marha sejtekből kiindulva jutott el az újszülött borjúig, ami akkoriban világszenzációnak, és áttörésnek számított a klónozási technológiában. Azóta azon dolgozott, hogy részleteiben feltárja, hogy valóban van-e potenciál ebben a reprodukciós technikában.
A betegágyán fekvő 54 éves tudós kijelentette, hogy akkor is részt vesz a jelentés elkészítésében, ha azon tolókocsiban kell dolgoznia. A balesetet annak tulajdonítja, hogy az állatot nem ivartalanították a nemzőképességének ellenőrzése miatt, s gyakran (ahogy az egy bikához illik) nagyon nyugtalan volt. Az állat most egy pajtában tölti napjait, s nem terveznek vele semmiféle különösebb intézkedést az eset ellenére sem.
Park azonban nem a marhákkal vonta magára a figyelmet először, hiszen azóta a világ vezető embriológus tudósai közé tartozik, hogy 2000-ben sikeresen nyert ki emberi őssejteket embriókból, ami előtte csak két másik kutatónak sikerült. A fagyasztott petesejteken folytatott kísérletek vezettek el aztán a marhák klónozására is alkalmas technikához, amely már valóban globális elismerést hozott Parknak, aki arra számított, hogy az első tudós lehet, aki 2015 körül már emberi embriókból vett őssejtek segítségével képes lesz olyan degeneratív betegségeket gyógyítani, mint az Alzheimer-kór vagy a cukorbetegség.
Park kutatásainak nem tett jót azonban, hogy a világ tudóstársadalma etikai kétségek között gyötrődött az emberi embrionális őssejtek felhasználása miatt, ráadásul egy másik neves koreai tudós, Hwang Woo-suk bravúros klónozási eredményeiről kiderült, hogy azokat meghamisították. Az etikai vita és Hwang esete arra késztette a dél-koreai kormányt, hogy megtiltsa friss emberi petesejttel való kutatást. S többnyire csak olyan fagyasztásból hátra maradt petesejtekkel folyhattak tovább a kísérletek, amelyeket mesterséges megtermékenyítésekhez nem használtak fel.
Mivel a korlátozásokat valószínűleg nem fogják feloldani, a legkézenfekvőbb kutatási alapanyagot a fagyasztott petesejtek kínálják a jövőben is. Illetve Park és csapata nem tehet mást, mint a fagyasztásos és felolvasztásos processzust használva őssejteket nyer ki klónozott humán embriókból. Habár az emberi embriók klónozása önmagában is igen komoly etikai kétségeket vet fel sokakban. Közülük bizonyosan lesznek olyanok, akik a fekete bika támadásában valósággal isteni jelet fognak felfedezni.