Ázsiába megy a pénz

A változás annál drámaibb, mert globálisan csökkent a külföldi befektetések értéke, mely még mindig nem éri el a 2007-es válság előtti csúcsot. A fejlett országokban igen jelentős volt a visszaesés, mert 32%-al kevesebb külföldi befektetés érkezett. A legjobban a válság után Ázsia szerepelt, de ezen belül is különböző pozíciók vannak. A tőzsdén Hongkong az úr. Bár a tavalyi év jelentős csökkenést hozott: 20 milliárd dollárt. Ennek ellenére a 75 milliárd dollár hatalmas összeg, különösen, ha figyelembe vesszük Hongkong méreteit. Nyilvánvaló, hogy a hongkongi tőzsde szárnyalása a válságot követő években csakis azért volt lehetséges, mert a hatalmas kínai piac mágnesként vonzotta és vonzza ma is a külföldi befektetőket. 121 milliárd dollár érkezett tavaly külföldről Kínába. Szingapúr is jól szerepelt, de nem annyira, mint Hongkong. Szárnyalt viszont Indonézia, amely a válság után igen vonzó befektetési területnek tűnik.
Mi várható? Valószínű, hogy a külföldi befektetések értéke a válság előtti csúcsot csak 2017 után éri el. Ázsia tovább erősödik és a fejlett országok tovább veszítenek a vonzerejükből. Ugyanakkor a kevesebb pénzért többen küzdenek, vagyis jobban meg kell dolgozni a külföldi befektetésekért, mint korábban. Új befektetők is feltűntek: a BRIC országok /Brazília, Oroszország, India és Kína/. Ázsia tehát ezen a téren is felértékelődik-fejtegeti az amerikai kutató, aki egy évet Sanghajban töltött, és az Új Kína hírügynökségnek nyilatkozott.