Több mint 100 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, amióta Izrael július 8-án korán reggel elindította a Szilárd Sziklaszirt hadműveletet. Az áldozatok többsége olyan civil, akik nem vettek közvetlenül részt az összecsapásokban. Az áldozatok között a múlt hét végéig legalább 24 gyereket és 16 nőt számoltak. Több mint 600 ember sérült meg, sok közülük súlyosan. Több mint 340 otthon vált rommá vagy lakhatatlanná, és legalább öt egészségügyi intézmény és három mentőautó is megsérült. Izraelben legkevesebb 20 ember sérült meg, és a rakétatámadások anyagi kárt is okoztak.
“Ahogy súlyosbodik az erőszak, úgy válik egyre inkább elengedhetetlenné, hogy az ENSZ független nemzetközi tényfeltáró missziót küldjön Gázába és Izraelbe, hogy kivizsgálják a konfliktus résztvevői által elkövetett nemzetközi humanitárius jogsértéseket. Ez az első lépés afelé, hogy felelősségre vonjanak mindenkit, aki háborús bűnöket vagy egyéb súlyos jogsértéseket követett el.” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója. “A nemzetközi közösség nem ismételheti meg korábbi hibáit, nem nézheti tétlenül, ahogy mindkét oldal semmibe veszi a háborús jogot, sem az ebből eredő lesújtó következményeket, amik a polgári lakosságot érik. Gyors ENSZ közbelépésre van szükség, életek múlnak rajta.”
Az Amnesty International felhívja továbbá az ENSZ-t, hogy azonnali hatállyal vezessen be átfogó fegyverembargót Izraellel, a Hamasszal, és egyéb palesztin fegyveres csoportokkal szemben, hogy így szabjon gátat az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog további súlyos áthágásának. Az embargó idején minden államnak kötelessége beszüntetni a katonai felszerelés és segítség, valamint a lőszer szállítását minden olyan fél irányába, amely nem vizsgálta ki kellőképpen a korábbi konfliktusok alatt elkövetett jogsértéseket, és nem büntette meg a felelősöket.
Izraeli légicsapások érték civilek otthonait is Gázában. Az izraeli hadsereg közleménye szerint a házak Hamasz-fegyveresekhez tartoztak, és a családokat a légicsapások előtt figyelmeztették, hogy hagyják el az épületeket. Több esetben azonban nem került elő semmiféle bizonyíték arra, hogy az állítólagos Hamasz-fegyveresek a támadások idején otthon tartózkodtak volna, hogy a házakban lőszert tároltak volna vagy bármilyen más módon katonai célokra használták volna azokat.
“Ha az izraeli hatóságok nem tudják konkrét bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a házakat katonai célokra használták, akkor a civil lakóházak szándékos támadásával háborús bűncselekményt követnek el és kollektív büntetést alkalmaznak.” – mondta Philip Luther.
Más esetekben a házukat érő vagy a házuk közelében végrehajtott légicsapásokban haltak meg civilek. A hadművelet első három napja alatt lakóházakat érő vagy azok közelében végrehajtott izraeli légicsapásokban legalább 32 civil vesztette életét, többek között a Karawa’, al-Hajj, Hamad, al-Nawasra és Malaka családok tagjai. Legalább két házat előzetes figyelmeztetés nélkül ért támadás.
Egyes civil otthonokat a “kopogás a tetőn” eljárással romboltak le. Ilyenkor az izraeli erők először egy kisebb rakétát lőnek a házra “figyelmeztetésképpen”, majd később egy másik rakétával lerombolják a házat. Néhány esetben a családokat telefonon figyelmeztette az izraeli hadsereg.
“Rakétát lőni egy civil lakóházra semmiképpen nem nevezhető hatékony “figyelmeztetésnek”. Az Amnesty International több esetet is dokumentált, amelyben civilek haltak vagy sérültek meg a Gázai övezetben ilyen típusú rakéták használata során.” – nyilatkozta Philip Luther.Kilenc civil, köztük két gyerek halt meg szerda este is, amikor izraeli légicsapás ért egy Khan Younis közelében lévő tengerparti kávézót, ahol több tucat ember gyűlt össze a világbajnokságot nézni.
Eközben gázai palesztin fegyveres csoportok több mint 600 rakétát lőttek válogatás nélkül olyan nagyobb izraeli városokra, mint Jeruzsálem, Tel-Aviv, Be’er Sheva, Askelon vagy Hadera, milliók életét sodorva veszélybe. A Hamasz egyik szóvivője szerint minden izraeli legitim célpont.
“A katonai objektumokat pontosan megcélozni képtelen rakéták válogatás nélküli tüzelése háborús bűncselekmény, ahogyan a civilek tudatos támadása is az.” – hangsúlyozta Philip Luther. “Egyik félnek sincs mentsége arra, ha nem hajlandóak védelmezni a civileket, köztük az újságírókat, orvosokat, a humanitárius dolgozókat vagy a polgári intézményeket.” Az Amnesty International felhívja Izraelt és Egyiptomot is, hogy garantálják a kellő mennyiségű orvosi és humanitárius segély beáramlását Gázába, és segítsék a sürgős orvosi ellátásra szorulók kijutását.
A gázai kórházak nem tudják a növekvő számú sérülteket ellátni, köszönhetően a hiányos orvosi felszereltségnek, valamint az üzemanyag- és villamosenergia-hiánynak, amely nagy részt Izrael Gáza elleni szigorú, hét éve tartó blokádjának az eredménye.
Háttér
A nemzetközi humanitárius jog szerint a fegyveres konfliktusban résztvevő feleknek meg kell különböztetni a katonai célpontokat a polgáriaktól, és közvetlen támadásokat kizárólag az előbbi ellen indíthatnak. Tilos a válogatás nélküli vagy aránytalan támadás. A támadások alatt a feleknek meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést, hogy minimalizálják a polgári lakosságot és a polgári objektumokat érő kárt. Mindent meg kell tenniük továbbá, hogy az irányításuk alatt lévő polgári lakosságot megvédjék a támadások következményeitől.
Az Amnesty International Magyarország csatlakozik az izraeli szekció szolidaritási akciójához, amelyben a következőt kérik: a csatlakozók írják a kezükre, hogy STOP (és ennek saját nyelven való megfelelőjét), fotózzák le, majd a képet #CiviliansUnderFire hashtaggel posztolják az izraeli szekció Facebook oldalára: https://www.facebook.com/Amnesty.International.Israel?hc_location=timeline.