Valamikor még Mao Ce-tung és Ho Shi Minh teremtette meg az „örök barátság” alapjait. Azóta sok víz lefolyt a Mekongon és a Sárga-folyón…A Szovjetunióval szövetséges Vietnam és az önálló hatalmi ambíciókra törő Kína a hetvenes évek végén még háborúzott is. Azóta mindkét ország az egypártrendszeren belüli kapitalizmus híve lett. De mostanában Vietnamban a modell nem működik igazán jól. Lelassult a növekedés, és a gazdasági gondoknak társadalmi, politikai következményei is vannak. A kilábalásban kulcsszerepe lehet Vietnam legfőbb gazdasági partnerének, Kínának. De Peking és Hanoi viszonyát területei viták árnyékolják be. Két, olajban gazdag szigetcsoport hovatartozása a konfliktus forrása és egyik fél sem hajlandó engedni, a nacionalizmus mindkét országban döntő elem, a kommunizmuson alapuló közös értékek egyre inkább háttérbe szorulnak. Ezek a tényezők adják meg a kínai-vietnami csúcs sajátos hátterét. A területi vitákról aligha lesz szó hivatalosan, inkább a kínai cégek további vietnami beruházásairól, mert jelenleg ezeken a prózai üzleteken alapul a valamikor még Mao Ce-tung és Ho Shi Minh által megteremtett, ideológiai ihletésű „örök barátság”.
Barát vagy ellenség?
Kínai-vietnami csúcstalálkozó Pekingben a közös gazdasági érdekek és a területi viták jegyében.
(Visited 1 times, 1 visits today)