Indonézia ugyanis egészen más gondokkal küzd az oktatásban, mint hazánk, derült ki az előadásokból. Ott dinamikusan növekszik a jelentkezők száma, amit az oktatási rendszer nehezen tud kezelni – a főiskolák, egyetemek nagyobb része van magánkézben, kapacitásaik azonban a növekvő népességhez képest korlátosak. Hazánkban viszont – erre Vass László a BKF rektora is rámutatott előadásában – az elmúlt évek elvonásai miatt felértékelődött a külföldi hallgatók szerepe. Bár jelenleg mintegy 2000 külföldi diák tanul a hazai felsőoktatásban, ezt a számot mi tudnánk és szeretnénk is növelni. Az indonéz rektori tanács elnöke, George Iwan Marantika szerint ez az együttműködés segíthet abban, hogy hazája a termelési alapú társadalomból tudásalapú társadalommá váljon, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az immár több mint 250 millió indonéz életszínvonalát az elkövetkező időben továbbra is dinamikusan tudják fejleszteni. Hidasi Judit a BGF nemzetközi igazgatója szerint reális az a remény, hogy Brazíliához hasonlóan Indonéziából is állami támogatással érkezzenek hazánkba nagy számban hallgatók. Eddig pont az ellenkező irányú mozgás volt ugyanis a jellemző – több száz magyar tanult indonéz állami ösztöndíjjal a szigetvilágban az utóbbi évtizedekben.
