Szóval a szőrösszívű geográfus hajlamos lenne Ázsiához sorolni az egész vidéket. És valóban, ma is van olyan ország, amely egyértelműen Ázsiához sorolja magát – Azerbajdzsán. Grúzia azonban, és ezt a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában Maia Pandzsikidze külügyminiszter asszony nem győzte hangsúlyozni, minden kétely és ingadozás nélkül Európához sorolja magát. Ebből is lázszik, hogy ilyen identitásbéli kérdésekben a vallás, és az hagyomány sokkal fontosabb, mint a hegy és vízrajz. Azzal viszont a külügyminiszter asszony is tisztában van, hogy az Unióba még hosszú út vezet Tbilisziből – de éppen az, az út fontos Grúzia számára, fejtette ki. Az, hogy az uniós csatlakozási törekvések keretében egyre jobban közelítsenek az uniós normákhoz, elsajátítsák mindazt, ami sikeressé tette a nyugati országokat. A grúz kormány célja, hogy megértesse Brüsszellel, hogy más, mint azok az észak-afrikai országok, amelyeknek eredetileg az uniós szomszédságpolitikát kitalálták: ahogy fogalmazott, nem Európa szomszédja, hanem egy európai szomszéd. Egyúttal előítéleteket is oszlatott az új – alig több mint fél éves – kormánnyal kapcsolatban: bár kimondottan igyekeznek megegyezni Oroszországgal a területi vitákban, de nem oroszbarátok, mindenben kiállnak hazájuk érdekeiért. Azt azonban valóban örömmel konstatálta a miniszter asszony, hogy – bár diplomáciai kapcsolat továbbra sincs a két ország között a 2008-as háború óta – a gazdasági mellett, immár lassan a kulturális kapcsolatok is normalizálódni látszanak. Ugyanakkor – akárcsak más térségbeli országok – Grúzia is szeretne nyitni kelet felé: mert ugyan lélekben Európához tartoznak, de tudják, Ázsia hozzájuk is közel van, és ez jól jöhet Tbiliszinek is.
1.Maia Panjikidze Grúzia külügyminisztere , Zákonyi Botond a Külügyi Intézet vezetője és Vizi E. Szilveszter az MTA korábbi elnöke
