Aranybánya a világ tetején – késhegyig menő küzdelem Kirgizisztánban az ország legfőbb exportcikkéért

A parlament szerint a megbuktatott Bakijev elnök túl olcsón adta el az aranybányát egy kanadai cégnek. Ezért új szerződés kell, vagyis az aranybánya jövedelméből több kell, hogy jusson a koldusszegény Kirgizisztánnak.
 Miről is van szó? A Tien San hegységben 4000 méter magasan van egy aranybánya, melyet még a szovjet időkben fedeztek fel. A független Kirgizisztán erre alapozta gazdasági reményeit, hiszen ellentétben Kazahsztánnal vagy Türkmenisztánnal, itt nincsenek olaj vagy gázlelőhelyek. Végül Bakijev elnök kötötte meg a szerződést egy kanadai céggel. Az ellenzék szerint nevetségesen alacsony áron jutott a külföldi cég a részvények kétharmadához. Egyharmad ugyanis a kirgiz állam tulajdona. A kitermelés éjjel nappal folyik 4000 méter magasan, a Tiensan hegységben. Hihetetlen erőfeszítést jelent aranyat kitermelni az Égi hegységben-ezt jelenti a Tiensan-kínaiul. Közel ugyanis a kínai határ és állítólag kínai befektetők is érdeklődnek az aranybánya után. Egyes hírek szerint ők hergelik a nacionalista ellenzéket abban a reményben, hogy ha a kanadai céget kipaterolják Kirgizisztánból, akkor ők léphetnek a helyébe. A múlt héten három nacionalista parlamenti képviselőt bebörtönöztek, mert túl hevesen követelték a kanadai cég kiebrudalását. Április 7-ig adtak határidőt a kormánynak arra, hogy új szerződést kössön a kanadaiakkal, vagy pedig paterolja ki őket az országból. Ebből a célból hatalmas, kormánybuktató tüntetéseket szerveztek szerte az országban. Miért épp április hetedikéhez ragaszkodtak a nacionalista ellenzék vezetői? Mert ezen a napon menekült el Bakijev elnök az országból három évvel ezelőtt. Kirgizisztán ex elnöke hírhedt korrupt vezető volt, így a nacionalista ellenzék vádjai nem tűnnek teljesen alaptalannak. Ám a kormányfő arra hivatkozik: ha a jogszabályokat megsértve kipaterolják a kanadai céget, akkor a külföldi befektetők feketelistára helyezhetik Kirgizisztánt, amelynek nagyon is szüksége van külföldi tőkére. Uránt is bányásznak ugyanis a kis közép-ázsiai országban, ehhez is elkel a külföldi technika és tőke. Ezen kívül nagy aduja még Kirgizisztánnak a vízi energia. Hatalmas erőműveket terveznek – orosz támogatásal. A szomszédok: Kazahsztán és Üzbegisztán nem épp boldogok, féltik a saját vizüket a kirgiz tervektől. A dühös szomszédok nem haboznak olykor kissé drasztikus eszközökhöz nyúlni:a leghidegebb tél kellős közepén Kazahsztán leállította a földgáz szállítását Kirgizisztánnak! Az emberek cidriztek a fővárosban Biskekben, ahol a hőmérő mínusz 24 fokot mutatott. Ilyen körülmények között kell megoldást találni az aranybánya ügyére – nyilatkozta Biskekben Kirgizisztán kormányfője, Zhantoro Satibalijev a Reuters hírügynökségnek.