Ez a kínai-amerikai együttműködés alapozta meg a globalizáció előretörését és hozta igen nehéz helyzetbe a Szovjetuniót és szövetségeseit. Henry Kissinger, aki a náci Németországból emigrált az Egyesült Államokba nemegyszer hangsúlyozta, hogy a brit birodalmi diplomácia tanulmányozása eredményeképp jutott arra a következtetésre, hogy Washingtonnak Pekinggel kell szövetkeznie a Szovjetunióval szemben. A brit diplomácia mindig arra törekedett, hogy az európai kontinens vezető hatalmát keletről bekerítse. Így járt a nagy Napóleon és a náci Németország is, hiszen kétfrontos háborúra kényszerült. Kissinger hasonló csapdát kívánt állítani Moszkvának és nem kétséges, hogy a kínai-amerikai szövetség nagy szerepet játszott a Szovjetunió bukásában.
Ma már az erőviszonyok megváltoztak, Kína hamarosan a világ első számú gazdasági nagyhatalma lehet. A szuperhatalmi státusát veszített Oroszország pedig immár Peking stratégiai szövetségese. Ezért is volt Hszi Csinping elnök első hivatalos látogatásának úti célja Oroszország, amely nyersanyagkészleteivel Kína fontos partnere lett. A két állam vezetői egyébként most újra találkoznak, méghozzá Dél-Afrikában, ahol a BRICS országok vezetői tartanak csúcsértekezletet. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetői ma már mindinkább a jövőt jelképezik a stagnáló Amerikával vagy Európával szemben, melynek képviseletében most Pekingbe látogatott Henry Kissinger, aki tető alá hozta a Nixon-Mao csúcstalálkozót 1972-ben Kínában.
Kissinger Pekingben –régi ismerős, új viszonyok
2013-03-26
Kína, Peking – Kína és az Egyesült Államok nagy eredményeket ért el az elmúlt negyven évben az együttműködés terén – hangsúlyozta Li Kocsiang kínai kormányfő, aki Pekingben fogadta Henry Kissingert. A veterán diplomatát igen nagyra értékelik a kínai fővárosban, hiszen meghatározó szerepe volt abban, hogy 1972-ben Nixon elnök Pekingbe látogatott és tárgyalt Mao Cetunggal.
(Visited 1 times, 1 visits today)