Az akcióterv részletei bizalmasak, de a körvonalakat felvázolták a sajtónak olaszországi tanácskozásuk után a belügyminiszterek. Azt mondják, nem könnyű a dolguk, egyensúlyozniuk kell azon a vékony vonalon, amely a biztonsági intézkedések és az emberi szabadságjogok határán húzódik.
A találkozón Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svédország tárcavezetői egyeztettek és fogadtak el intézkedéseket. Októberben fognak újra összeülni, hogy áttekintsék: miként sikerül megvalósítaniuk ezeket.
Az Európai Unió terrorellenes koordinátora, Gilles de Kerchove azt mondja: a legutóbbi iraki fejlemények azonnali akciót követelnek. Az Iszlám Állam kikiáltása ugyanis még az eddiginél is több potenciális európai dzsihádistát vonzhat. Pedig már eddig is egyre nagyobb mértékben nőtt azoknak a fiatal muszlimoknak a száma, akik Szíriában, Szomáliában vagy Szudánban csatlakoztak a harcoló szélsőséges csoportokhoz.
Az Unió országai mindenek előtt attól tartanak, hogy hazatérve a radikalizálódott, jól kiképzett, gerillataktikát ismerő és harci tapasztalatokkal rendelkező fiatalok biztonsági kockázatot jelenthetnek Európában.
A most elfogadott akcióterv részeként azonosítani akarják azokat, akik készek arra, hogy az iszlámisták oldalán harcoljanak, és a róluk készült listát megosztják a többi országgal is. Így tennék nehezebbé a kiutazásukat. Ha pedig valahogy mégis kijutnának, akkor hazaérkezésük után megfigyelés alatt tartanák és szükség esetén őrizetbe vennék őket.
Az információcserét javítanák az államok között, így például Nagy-Britannia és Írország is hozzáférne a schengeni információs rendszer adatbázisához, jóllehet nem tagjai a schengeni egyezménynek.
A terrorellenes törvényeket is megpróbálják a helyzethez igazítani. Újradefiniálják azt, hogy milyen tevékenységek esnek a törvény hatálya alá, milyen kihágások alapján lehet megállítani és vád alá helyezni a “dzsihád-gyakornokokat”.
Franciaországban például már ma bemutatnak egy tervezetet, amely a hírek szerint útlevél-elkobzással, utazási tilalommal és nemzetközi elfogatási parancs kiadásával venné elejét annak, hogy fiatalok harcolni menjenek külföldre. A hollandok pedig már be is jelentették, hogy elveszik az útlevelet azoktól, akikről úgy tudják, hogy harcolni akarnak a Közel-Keleten.
Az a kockázat, amelyet a hazatérő dzsihádisták jelenthetnek, májusban vált kézzelfoghatóvá Európában, amikor egy francia férfi, aki egy évig harcolt Szíriában, agyonlőtt négy embert a brüsszeli zsidó múzeumnál.
Becslések szerint több mint 2 ezer európai utazott Szíriába, vagy tervezi, hogy odamegy, és néhányan már vissza is tértek közülük a hazájukba. “Persze nem mindenki akar közülük támadásokat végrehajtani Európában. De néhányan igen” – mondta újságíróknak az európai terrorellenes koordinátor.
Közben tegnap Norvégiában az amerikai igazságügyi miniszter is arra szólította fel az európai országokat, hogy tegyenek valamit. Ne hagyják, hogy Szíria erőszakos szélsőségesek kiképző terepe legyen. És osszák meg az információikat Washingtonnal is, annál is inkább, mert az uniós polgárok vízum nélkül juthatnak be az Egyesült Államokba.