Az AP hírügynökség munkatársa Rakhine burmai tartomány, hivatalosan szövetségi állam közigazgatási központjában, Sittwe-ben járt. A város közvetlen közelében hozták létre a legnagyobb menekülttábort, amely az otthonukból elűzött rohingyáknak, vagyis a Mianmarrban élő muzulmán kisebbségieknek ad ideiglenes szállást. A menekültek beszámolóiból riasztó kép rajzolódik ki. A helyi buddhista többség szabályosan elüldözi otthonukból a rohingyákat. Rájuk gyújtják a házukat, üzleteiket kifosztják. A randalírozó bandákat a rendőrök és a kivezényelt katonák sem képesek megfékezni. Sőt egyes beszámolók szerint, még bátorítják is a pogromszerű támadásokat. Az október 21-én elkezdődött újabb rohingya-ellenes akciók hivatalos mérlege szerint 84-en haltak meg és 28 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Az emberi jogi szervezetek szerint a valós számok sokkal magasabbak. A mai burmai muzulmánok nagy- és dédszülei a mostani Bangladesből, az akkori Brit-Indiából jöttek Burmába. Bár vallásukat és nyelvüket megőrizték, ők mianmariaknak tartják magukat. Nem úgy a helyi buddhista nacionalisták, akik a mai napig is azt követelik, hogy menjenek vissza oda, ahonnan jöttek. Csakhogy a mai Banglades hallani sem akar a rohingyak visszafogadásáról, így ez a 800 ezres népcsoport, az ENSZ hivatalos minősítése szerint, ma a világ legkiszolgáltatottabb kisebbsége. A múlt hét végén megfékeződött az erőszak, azóta egyfajta „feszült nyugalom” van a kritikus térségben. A mianmari vezetésnek immár ez az etnikai konfliktus okozza a legtöbb gondot. Mert ennek rendezetlensége, a hatóságok több mint vitatott szerepe az erőszak meg nem fékezésben, beárnyékolja az egész mianmari demokratikus átalakulást, amelynek, eddig, nagyon kedvező nemzetközi visszhangja volt. (AP)