Pakisztán hozzá van szokva az ipari balesetekhez. Az üzemek tulajdonosai éhbérért robotoltatják munkásaikat és a biztonsági berendezéseken spórolnak. A szeptemberi, Karacsiban bekövetkezett tragédia azonban még pakisztáni normák szerint is elképesztő volt. Háromszázan haltak meg. Mert nem voltak vészkijáratok, az ablakok be voltak rácsozva, amikor a lángok felcsaptak, egyszerűen nem volt lehetőség a menekülésre. Az üzem két pakisztáni tulajdonosa rács mögött van. De a tekintetek a Kik német cég felé fordultak, amelynek az üzem termelt. Először 500 ezer dolláros kártérítés kifizetésére mutattak hajlandóságot. Ez azt jelentette volna, hogy egy a tűzvészben meghalt munkás családja 2000 dollárt kap. Ezt a pakisztáni szakszervezetek felháborítóan alacsonynak találták, így a német cég megemelte az összeget: összesen egymillió euró kifizetését ígérte meg. Persze családonként ez sem óriási, de pakisztáni normák szerint már komolyabb összeg. Az viszont más kérdés, hogy viszonyul ez a látszólag nagylelkűen kipengetett egymillió euró, ahhoz az extraprofithoz, amit a nyugati cégek kaszálnak Pakisztánban és a többi alacsony munkabérszintű ázsiai országban. És ehhez a haszonhoz az is hozzájárul, hogy munkavédelemre és biztonságra szinte egy fillért sem költenek. (RFI)
A lelkiismeret ébredése: plusz egymillió euró 300 emberéletért
2012-10-26
Németország, Pakisztán, Karacsi – Kártérítést fizet a karacsi, ruhagyári tűzért az a német cég, amelynek a pakisztáni üzem dolgozott. Szeptemberben 300 ember halt meg a ruhagyári tűzben, főként a biztonsági normák be nem tartása miatt.
(Visited 1 times, 1 visits today)