Mi lesz Afganisztánban azt követően, hogy a NATO erők nagy része kivonul az országból? Ez nyugtalanítja a Karzai kormányzatot, amely tárgyalni kíván a tálib vezetőkkel. Baradei, letartóztatása előtt, a második számú vezető volt a tálibok között, őt tartották Omar mollah jobbkezének. Pakisztánban tartóztatták le 2010-ben, és azóta ott ül börtönben annak ellenére, hogy az afgán kormányzat többször is kérte a szabadlábra helyezését.
Kabulban úgy vélik, hogy Baradei és követői valóban békét akarnak kötni a Karzai kormányzattal és haza akarnak térni Afganisztánba. Csökkenteni szeretnék a pakisztáni befolyást és szeretnék megszakítani a kapcsolatot az al Kaidával. Pakisztán viszont épp ezért tartja börtönben Baradeit és a társait, mert a NATO erők kivonulása után a saját céljaira akarja felhasználni a tálibokat, akiket annak idején a pakisztáni titkosszolgálat képezett ki.
Iszlamabadban máris válaszoltak Afganisztán legújabb kérésére, hogy bocsássák szabadon Baradei mollahot. Közölték, hogy eszük ágában sincs ilyesmit tenni. Egyébként pedig kételkednek abban, hogy Baradei kétéves börtön után is a tálibok második számú vezetője lenne. Hivatalosan a tálibok sohasem ismerték el, hogy tárgyalnak a Karzai kormányzattal, melyet amerikai bábrezsimnek neveznek. Az Egyesült Államokkal folytak tárgyalások, de ezek márciusban megszakadtak, mert a tálibok azt követelték, hogy engedjék szabadon öt társukat, akiket a guantánamói táborban őriznek. Washingtonban sokan kételkednek abban, hogy a Karzai kormányzat a NATO kivonulás után is tartani tudja magát, így mindenképp fontosnak tekintik a tárgyalásokat a tálibokkal, akik bármikor képesek destabilizálni a hatalmat Afganisztánban.