Három napon át lesz Washington vendége Zaherul Islam tábornok a pakisztáni titkosszolgálat, az „Inter-Service Intelligence” ( ISI) főnöke. Ez az első amerikai útja azóta, hogy márciusban átvette a Pakisztánban mindenhatónak tekintett ISI vezetését. És vendéglátója sem akárki. David Petraeus tábornok, a CIA főnöke, korábban életközeli tapasztalatokat szerzett Irakban és az afganisztáni hadszíntéren is. Vagyis vérbeli profik ülnek majd a tárgyalóasztalnál, akik nem a sajtónak és a választási kampányok közönségének „riszálnak”. Hanem betonkemény érdekekről, emberéletekről várható katonai győzelmekről vagy visszavonulásokról, az ezekkel járó elkerülhetetlen veszteségekről tárgyalnak, alkudoznak és minden bizonnyal veszekednek is. Tavaly novemberben egy amerikai helikopter tévedésből egy pakisztáni állásra tüzelt és 24 katonát ölt meg. Az amerikai hadvezetés elismerte a tévedést, de jelezte, hogy a pakisztáni fél is „sáros”, mert pontatlanul adta meg a pakisztáni állás földrajzi koordinátáit. Vagyis a titkos szolgálatok közötti együttműködés akadozott. Az amerikaiak folyamatosan használják a drónokat a pakisztáni légtérben, és tucatszámra likvidálják a tálibok és más iszlamista lázadó csoportok vezetőit. Ez ellen a pakisztáni politkai vezetés nagy hangon tiltakozik a nemzeti „szuverenitás” nevében. De a pakisztáni titkosszolgálat elégedetten konstatálja, hogy az amerikaiak el tudják végezni azt a „piszkos” munkát, amire ők képtelenek. Csak az aggasztja őket, hogy nincs semmiféle egyeztetés drón ügyben. Pedig ha lenne, szűkülne a nacionalista alapon handabandázó politikusok játéktere. A bennfentesek szerint Zaherul Islam tábornok látogatásának fő célja egy közös amerikai-pakisztáni drónstratégia kidolgozása. A siker nem garantált, de valószínűsíthető, hiszen az alapvető érdekek közösek. A pakisztáni rendszer fő ellenfelei ugyanis az iszlám szélsőségesek és a tálibok. Akiknek jól szervezett afganisztáni mozgalmát még 20 éve épp Pakisztán hozta létre, de a tálibok azóta a „nyakukra nőttek”. Ezzel együtt nem számíthatunk látványos, a sajtó számára is kommunikálható eredménnyel. Mert ha két titkosszolgálati főnök tényleg megállapodik valamiben, az a dolgok lényegéből adódóan a két „cég” belügye. A politikusok persze ezután is tovább játszhatják majd azt a szerepet, amelyet a publikum számára meggyőzőnek gondolnak. (BBC)