Kína, Peking – A két huszonéves fiatalember Csinghaj tartományban gyújtotta fel magát. Egyikük meghalt, a másikat megmentették. A mai vezetéssel nincs miről tárgyalni, de a következővel talán igen- nyilatkozta a dalai láma a Reuters hírügynökségnek.
A tibeti élő fáklyák az ellen tiltakoznak, hogy a kínai hatóságok semmibe veszik a tibeti kisebbség kulturális és vallási jogait. Csinghaj tartományban sok tibeti él, de nagyon kevés tibeti nyelvű iskola van, a vallásgyakorlást pedig a kínai hatóságok akadályozzák.
A dalai láma, aki 1959 óta emigrációban él úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi vezetés elkötelezte magát az elnyomó politika mellett: ” az alapvető jogokról van szó! Amíg ezeket illetően nem lesz realistább megközelítés a kínai vezetésben, nincs nagyon miről tárgyalni!”
A dalai láma nem követel függetlenséget Tibetnek, csak jelentős autonómiát szeretne. Peking szemében viszont ő szeparatista. A tibetiek vallási vezetője abban bízik, hogy a Kínai Kommunista Párt új vezető gárdája, amely ősszel veszi át a hatalmat, új útra lép majd.”Hszi Csin ping realistább módon közelítheti meg ezt a kérdést. Kínának előre kell lépnie a demokrácia és a szabadságjogok terén!”- mondta a Reuters hírügynökségnek a dalai láma.
Hszi Csin ping, Kína leendő vezetője az ország fejlettebb, keleti felén futotta be a karrierjét. Elfogulatlanul szemlélheti a tibeti problémát. A mostani elnök, Hu Csin tao, a Tibeti autonóm tartomány párttitkára volt és vaskézzel irányította a renitens tartományt. Tibetben és a környező tartományokban tavaly március óta több mint negyven élő fáklya gyulladt ki a kínai elnyomás elleni tiltakozásul. A dalai láma elítélte a tiltakozásnak ezt az öngyilkos módszerét, mondván hogy az hősies, de hiábavaló módja a nyomásgyakorlásnak a pekingi vezetésre.
Kína, Peking – A két huszonéves fiatalember Csinghaj tartományban gyújtotta fel magát. Egyikük meghalt, a másikat megmentették. A mai vezetéssel nincs miről tárgyalni, de a következővel talán igen- nyilatkozta a dalai láma a Reuters hírügynökségnek.
A tibeti élő fáklyák az ellen tiltakoznak, hogy a kínai hatóságok semmibe veszik a tibeti kisebbség kulturális és vallási jogait. Csinghaj tartományban sok tibeti él, de nagyon kevés tibeti nyelvű iskola van, a vallásgyakorlást pedig a kínai hatóságok akadályozzák. A dalai láma, aki 1959 óta emigrációban él úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi vezetés elkötelezte magát az elnyomó politika mellett: ” az alapvető jogokról van szó! Amíg ezeket illetően nem lesz realistább megközelítés a kínai vezetésben, nincs nagyon miről tárgyalni!” A dalai láma nem követel függetlenséget Tibetnek, csak jelentős autonómiát szeretne. Peking szemében viszont ő szeparatista. A tibetiek vallási vezetője abban bízik, hogy a Kínai Kommunista Párt új vezető gárdája, amely ősszel veszi át a hatalmat, új útra lép majd.”Hszi Csin ping realistább módon közelítheti meg ezt a kérdést. Kínának előre kell lépnie a demokrácia és a szabadságjogok terén!”- mondta a Reuters hírügynökségnek a dalai láma. Hszi Csin ping, Kína leendő vezetője az ország fejlettebb, keleti felén futotta be a karrierjét. Elfogulatlanul szemlélheti a tibeti problémát. A mostani elnök, Hu Csin tao, a Tibeti autonóm tartomány párttitkára volt és vaskézzel irányította a renitens tartományt. Tibetben és a környező tartományokban tavaly március óta több mint negyven élő fáklya gyulladt ki a kínai elnyomás elleni tiltakozásul. A dalai láma elítélte a tiltakozásnak ezt az öngyilkos módszerét, mondván hogy az hősies, de hiábavaló módja a nyomásgyakorlásnak a pekingi vezetésre.
(Visited 1 times, 1 visits today)
