Pedig a sanghaji szervezetet részben azért hozták létre, hogy megakadályozzák a szélsőséges iszlám mozgalmak térnyerését Ázsiában. És ez a veszély a 2014 utáni Afganisztánban igencsak fennáll. A most befejeződött, Pekingben rendezett „sanghaji csúcsra” meghívták Hamid Karzait is és országa megfigyelői státuszt kapott. Ezzel csatlakozott Indiához, Pakisztánhoz, Mongóliához és Iránhoz, e négy ország már régóta megfigyelő. Az állandó tagok Kína és Oroszország mellett: Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán. Ezen országok egy része határos is Afganisztánnal és mindegyikben van iszlamista veszély. Ennek ellenére, legalábbis a hivatalos megnyilatkozások alapján, a sanghaji országok nem akarnak részt venni az afgán belső biztonság fenntartásában. Vagyis nem lesz direkt katonai együttműködés. Inkább nagyszabású beruházásokkal járulnának hozzá Afganisztán fejődéséhez. Kína már eddig is aktív volt a nyersanyag feltárásban, kínai vállalatok bánya koncessziókat kaptak és vasútvonalat is építenek az értékes ércek szállításához. Afganisztán a geológiai vizsgálatok szerint hatalmas ásványi készletekkel rendelkezik, ezek feltárásában venne részt szívesen a Sanghaji Együttműködési Szervezet többi tagja is.(BBC)