Kína Xinjiang tartományában a lakosság fele muzulmán ujgur. Ők az őslakosok, de már csak a tartomány népességének 45 százalékát teszik ki, mert 1949 óta sok kínai települt Xinjiangba. A konfliktusok a 90-es évek közepe óta rendszeresek, 2009-ben valóságos lázadás tört ki. A muzulmán ujgurok szélesebb körű autonómiát szeretnének, vallási, kulturális identitásukat féltik. Peking viszont azt mondja, hogy az ujgur szélsőségesek el akarnak szakadni Kínától és mozgalmuk fegyveres szárnyát az Al-Kaidához kötődő terrorszervezetnek tekinti. Az un. „Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom” sok tagja Pakisztánban, a tálibok által uralt észak-nyugati törzsi területen kap katonai kiképzést. Az ellenük való hatékonyabb fellépést sürgette minapi iszlamabadi látogatása során a kínai külügyminiszter. Névtelen pakisztáni források szerint Yang Jiechi Asif Ali Zardari államfőnek is felvetette a kínai elvárásokat. A pakisztáni titkosszolgálat tavaly elfogott és átadott a kínai hatóságoknak néhány ujgur harcost. A problémáról egyébként egyik fél sem beszél nyilvánosan, ami azt jelzi, hogy az ujgur harcosok pakisztáni jelenléte komoly feszültségforrás a két ország hivatalosan „kitűnőnek” minősített viszonyában. (BBC)