Szombaton hajnalban az izraeli Ashkelon városába befutott a SCF Altai nevű tanker, amely körülbelül egy millió hordónyi kőolajat szállított. A kőolaj származási helye pedig nagyon érdekes: a szállítmány Kurdisztánból jött, az energiahordozó az ottani olajmezők terméke. A kurdok sajátjuknak tekintik a területükön lévő kőolajat, s az elmúlt hónapokban nem egyszer fordult elő, még a terrorista csoportok támadása előtt, hogy Bagdaddal összevesztek amiatt, mert sokkal olcsóbban adták el – egyes feltételezések szerint féláron – a kitermelt kőolaj mennyiséget.
A hajó már a májusi feltöltése óta köröz a Földközi-tengeren, várva azt, hogy valamelyik ország igényt tartson az egymillió hordónyi kőolajra. Állítólag a kurd kormány féláron kínálta a rakományt, hogy így még könnyebben szerezzenek vásárlót. Először az Egyesült Államok akarta megvenni a szállítmányt, de később lemondta az üzletet, amikor az SCF Altai Marokkó partjainál járt. Ezután Izrael jelentkezett a kőolajért, de a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy melyik vállalatok vásárolták meg az energiahordozókat.
A Kurdisztán mélyén található kőolaj már régóta komoly vita tárgya a kurd kormány és Bagdad között, főleg azóta, hogy 2014 januárjában sikeresen integrálták a kurd csővezetékeket az iraki-török vezetékbe. A kurd autonómia miniszterelnöke még június első hetében kijelentette: “Mi nem tekintjük az olajügyet Kurdisztán függetlenségéhez vezető lépésnek, de ezzel érvényre juttatjuk alkotmányos jogainkat”. Azóta az iraki kormány följelentette Törökországot a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara párizsi székhelyén, a kurd önkormányatot pedig hazai bíróságon perelte be. Mindenki mást is perrel fenyeget, aki megvenné a tankhajókba került kurd olajat, és feketelistára teszi a kurd olajat Ceyhanból továbbító szállítmányzó cégeket.
2004 óta a kurd kormány négy nagy nemzetközi olajtársasággal, a Chevronnal, az Exxon Mobillal, a Hess-szel és a Totallal, valamint vagy harminc kisebb olajcéggel szerződött kutatásra, termelésmegosztásra. Köztük van a magyar Mol is, amely most a héten közleményt adott ki arról, hogy “június 1-jével megnyitotta új regionális irodáját Erbilben, Irak Kurdisztáni Régió fővárosában. A regionális iroda feladata a csoport közel-keleti és afrikai tevékenységeinek helyi irányítása. Erre a lépésre úgy tekintünk, mint a demokratikus Kurdisztáni Régió politikai stabilitása iránt leadott egyfajta szimbolikus szavazatra. A döntés egyúttal kifejezi azt is, hogy a Mol-csoport elkötelezett Irak Kurdisztáni Régiója iránt, és hosszú távra tervez a térségben.”
Jelenleg napi 120 ezer hordó olaj érkezik Észak-Irakból – azaz Kurdisztánból -, és a ceyhani tározókban 2,3 millió hordó van belőle. A kurdok – kihasználva a szunnita-síita ellentétet Irakban – Kirkuk elfoglalásával megkétszerezték az általuk elfoglalt területeket. Így a kurd olajtartalék 45 milliárd hordóra rúgott, ez a teljes kitermelhető iraki olajvagyonnak a negyede.