“Az idő nem a mi oldalunkon áll” – figyelmeztetett Ban Ki Mun az afganisztáni kábítószer-termelés és – kereskedelem ellen küzdő Párizsi Egyezmény miniszteri értekezletén.
Mint rámutatott, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatalának (UNODC) kimutatása szerint 2011-ben 61 százalékkal növekedett az ópiumtermelés az ázsiai országban. Az afganisztáni ópiumszármazékok révén elért feketepiaci bevétel összegét 2,4 milliárd dollárra becsülik, ez Afganisztán hazai össztermékének 15 százalékát teszi ki. A közép-ázsiai országban a világon a legmagasabbak között van a kábítószer-fogyasztók aránya.
Ban Ki Mun kiemelte, hogy a nemzetközi biztonsági erő 2014-ben várható kivonásának közeledtével az ENSZ-nek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia. A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem az ENSZ afganisztáni tevékenységének központi kérdése – hangsúlyozta Ban. Az ENSZ-nek helyi, regionális és nemzetközi partnereivel együtt kell felvállalnia ezt a feladatot, mindenekelőtt az afgán kormánynak kiemelt jelentőségűként kell kezelnie a kábítószer-kérdést – mondta.
Hangsúlyozta azt is: a kínálat csökkentését elérni nem elég a sikerhez a kereslet csökkentése nélkül.
A főtitkár felhívta a közép-ázsiai országokat, hogy az egyezmény 2012-es kabuli miniszteri konferenciájára készülve állítsanak össze közös programokat.
Zarar Ahmad Mokbel afgán kábítószer-ellenes miniszter sikerekről is beszámolt. Mint mondta, az elmúlt öt év alatt mintegy 60 ezer hektárral, 131 ezer hektárra csökkent az ópium alapanyagául használt mák termesztési területe, miközben hatról tizenhétre nőtt a mákültetvénymentes tartományok száma. Kijelentette, a máktermesztés számos tényező függvénye, szerepet játszik benne a globális kereslet, a belső bizonytalanság és munkanélküliség, valamint a más mezőgazdasági megélhetési formák hiánya is. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a probléma összefügg a terrorizmussal is – hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy a termesztés kilencvenöt százaléka öt, rossz biztonsági helyzetű afgán tartományban összpontosul. Mint mondta, a tálibok évente több mint 150 millió dollár bevételre tesznek szert a termesztésből és a kábítószer-kereskedelemből.
Az előzetesen kiosztott nyilatkozat szerint a konferencián az egyezményben részt vevő államok és szervezetek négy területen fogalmaztak meg célokat. A négy terület a regionális együttműködés fokozása a határellenőrzés terén, a kábítószer-kereskedelemhez köthető pénzmozgások felderítése, a kábítószer előállításához használt vegyi segédanyagok kereskedelme és csempészete elleni fellépés, valamint a fogyasztás visszaszorítása.
Az Egyezmény jelentőségét Magyarország számára az ország afganisztáni szerepvállalása és a kábítószer-kereskedelemben való érintettsége adja – mondta az MTI-nek Molnár György külügyminisztériumi főosztályvezető, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője. Mint kifejtette, Magyarország az Afganisztánból Nyugat-Európába irányuló kábítószer-csempészet útvonalán fekszik, de a fogyasztás is egyre erősödik. Emellett arra is fel kell készülni, hogy az afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) 2014 elejéig várható kivonulásával a nemzetközi jelenlét megszűnik a jelenlegi, fegyveres formájában és a civil fejlesztési oldal kerül előtérbe. Molnár György hozzátette, Magyarország az ISAF mellett az afganisztáni EU-misszióban (EUPOL) is részt vesz.
A Párizsi Egyezmény célja segíteni Afganisztán kábítószer-termelés és – kereskedelem elleni küzdelmét. Ez magában foglalja a bűnüldözés hatékonyságának javítását, a kábítószer-kereskedelemnek kedvező társadalmi-szociális viszonyok megváltoztatását, és kiterjed a kábítószer-kereskedelem tranzitországaira is. A 2003-ban létrehozott egyezményhez 55 ország csatlakozott, köztük Magyarország is.
(Visited 1 times, 1 visits today)