Az elnöki döntés 48 magántulajdonban lévő biztonsági céget érint. Az előzmény: február 7-én egy magáncég alkalmazottai között tűzharc tört ki. Ebben hárman életüket vesztették, de meghalt még két közbelépő afgán rendőr is. A véres incidens után Karzai elrendelte az Afganisztánban működő 48 magántulajdonú biztonsági cég felszámolását. Ez év március huszadikáig kell leadni a fegyvereket, lezárni a jogi felszámolást. Az alkalmazottakat automatikusan átveszi az afgán rendőrség. Március huszadika után az állami rendfenntartók garantálják majd pl. az építkezéseken dolgozók, az egészségügyi és a szociális munkások biztonságát. Merthogy eddig a nem kormányszervezetek elsősorban a magán biztonsági cégekkel kötöttek szerződést. Jobban megbíztak ezekben a vállalkozásokban, mint a hivatalos rendőrségben. Kabulban sokan elsietettnek tartják Karzai döntését. Honnan lesz pénz a rendőrségi állományba kerülő biztonságiak fizetésére? Merthogy eddig a magáncégeknél sokkal jobban lehetett keresni, mint a hivatalos rendőrségnél. Amelyet a nemzetközi humanitárius szervezetek megbízhatatlannak tartanak. Némelyik az Afganisztánból való távozás gondolatát is felvetette. De Karzai elnök egyelőre hajthatatlan. Igaz, a követségekre és a katonai létesítményekre nem érvényes az elnöki rendelet. Ezek védelmét továbbra is magáncégek látják el, méghozzá olyanok, amelyekben az afgán személyzetet külföldi biztonsági szakértők irányítják. Ezzel a megkülönböztetéssel tehát maga az államfő is hallgatólagosan elismeri, hogy az afgán rendőrség még nem áll feladata magaslatán.(RFI)
(Visited 1 times, 1 visits today)