Hamid Karzai még Németországban volt és éppen Angéla Merkellel tárgyalt, amikor értesült az 54 halásos áldozatot és 134 sebesültet követelő merényletekről. Az eredeti program szerint Karzait Londonba várták, de az elnök lemondta ottani programját és azonnal hazautazott. Rögtön válságtanácskozásra hívta össze a belbiztonságért felelős vezetőket, de az értekezlet után sem tudtak többet, mint előtte. Akkor még nem volt gyanúsított és senki nem vállalta a merényletet. A nyugati világ által támogatott rendszer esküdt ellenségei, a tálibok is elítélték a merényletet és az ásura ünnep idején a mozgalom pakisztáni szárnya is tartózkodott minden síita ellenes megnyilvánulástól. Márpedig a tálibok szunniták, méghozzá betonkemény konzervatív szunniták. Amikor 1996 és 2001 között ők voltak hatalmon Afganisztánban, a síita közösség nem ünnepelhetett nyilvánosan. Az elmúlt tíz évben viszont erre megkapták a lehetőséget. Éltek is vele, és soha semmilyen atrocitás nem történt. Miközben tehát Pakisztánban vagy Irakban szinte mindennaposak a két nagy iszlám közösség közötti összecsapások, Afganisztánban eddig vallási béke volt.
Szerdán este az afganisztáni elnök mégiscsak előállt egy verzióval: Karzai egy pakisztáni bázisú iszlám szélsőséges csoportot gyanúsított a merénylet elkövetésével. A pakisztáni külügyi szóvivő visszautasította vádat, hozzátéve, hogy ilyen ügyekben nem a sajtón keresztül kell üzengetni. Tehát vannak feltételezések, cáfolatok, de hogy valójában ki áll a vérontás mögött, még nem tudni.
Most az a nagy kérdés, hogy egy elszigetelt síita ellenes fanatikus csoport követte el a merényletet, amely még az erőszakhoz hozzászokott Afganisztánban is döbbenetet keltett, vagy pedig mégis csak a hatalmi játszma valamelyik befolyásos szereplője áll a merénylet mögött. Amellyel káoszt és bizonytalanságot akart kelteni abban az Afganisztánban, amely már a NATO erők és a harcoló amerikai csapatok 2014-re tervezett kivonása utáni időszakra készül. (RFI)