A Nobel békedíjas Aung San Suu Kyi maga nem nyilatkozott a megbeszélésről, de jelezte, hogy az amerikai diplomácia vezetője vele éppen úgy tárgyalni fog, mint az ország első emberével, Thein Sein tábornokkal, aki levette ugyan az egyenruhát, amikor államfővé választatta magát, de továbbra is mindenki őt tartja az országot vaskézzel kormányzó hadsereg vezetőjének.
Lesz-e burmai tavasz? Aung San Suu Kyi asszony és hívei szerint igen. Az ellenzéki vezér maga is tárgyalt az országot vezető tábornokokkal, de utána egyik fél sem árult el részleteket. Az mindenesetre kiderült, hogy a katonai vezetés megengedte azt, hogy újjáalakuljon a legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liga a demokráciáért mozgalom. Ennek vezetőjeként akár képviselői helyet szerezni a parlamentben Aung San Suu Kyi. 1990- ben szerzett már helyet a nemzetgyűlésben, pártja akkor elnyerte a többséget. Ám ezt a katonai vezetés nem fogadta el, a pártot feloszlatták és vezetőjét letartóztatták
Miért nem végeztek a szervezet vezetőjével éppúgy, mint a többi ellenzékivel? Mert a fiatalasszony az ország szabadság hősének, Aung San tábornoknak a lánya! Így életben és házi őrizetben maradt. Tavaly engedték ki, amikor megkezdődött az olvadás. A tábornokok civilbe öltöztek és meghirdették a nyugati nyitást.
De vajon miért döntöttek évtizedek óta tartó elzártság után a nyitás mellett? Mert az országban jelentős olaj és földgáz mezőket találtak. Ezek kiaknázására kellett a külföldi technológia és tőke. Arról nem is beszélve, hogy a tábornokok rájöttek: az iskolarendszer olyan fiatalokat nevel, akik képtelenek kezelni a modern technikát, így a korszerű hadsereg számára használhatatlanok!
Ráadásul a nyugati világ is felfedezte Myanmart, a televíziók a tüntetések idején, a stratégiai szakértők meg azért, hogy ellensúlyozzák a kínai pakisztáni szövetséget. Obama elnök személyesen jelentette be Hillary Clinton myanmari látogatását. A kínaiak rögtön értették a finom célzást. Hétfpn Hszi Csin Ping, az ország leendő első embere fogadta a myanmari fegyveres erők főparancsnokát. Kedden pedig a kínai külügyminiszter külön felhívta pakisztáni kollégáját, hogy határozott fellépésre buzdítsa az Egyesült Államokkal szemben.
A burmai tavasz tehát része az ázsiai nagy játszmának, és ha lesz belőle valami, már csak azért is tanulságos lesz, mert Myanmar a térség sok más államához hasonlóan soknemzetiségű ország, amelyet a katonai diktatúra tart össze. Az ellenzék vezérének, aki eddig a tiltakozást képviselte, azt is meg kell mondani, hogy vajon milyen típusú rendszer lehet életképes a burmai tavasz után ?
(Visited 1 times, 1 visits today)