Messzeható következményei lehetnek a döntésnek a szólásszabadság határairól a közösségi oldalakon.
Nehéz döntés előtt áll az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság. A bíráknak arról kell döntenie, hogy a fenyegető, vagy fenyegetőnek hangzó hozzászólások a közösségi oldalakon az első alkotmánykiegészítés által védett szólásszabadság részét képezik, vagy törvénysértőnek számítanak. A döntés egy pennsylvaniai férfi ügye kapcsán került elő, aki három évet ült börtönben, miután egy esküdtszék bűnösnek találta halálos fenyegetés vádjában, a Facebookon közzétett, volt feleségéről szóló szövegek miatt.
Anthony Elonis válása után több erőszakos kijelentést tett Facebook-oldalán, amelyek egy része a felesége ellen irányult. Védelmezői szerint a férfi a fenyegetőnek hangzó szövegeket igazából nem gondolta komolyan, azokat csak a düh és a feszültség levezetésére tette közzé, és azokat nem is saját maga nevében írta, hanem kedvenc előadójához, Eminemhez hasonlóan egy általa kitalált karakterként, akinek a Tone Dougie művésznevet adta. A bíróságnak benyújtott védőirat szerint ezt nyilvánvalóvá is tette több facebookos hozzászólásában.
A fő kérdés, hogy egy ehhez hasonló fenyegetés esetén kifejezetten bizonyítani kell-e, hogy a vádlott ténylegesen végre akarta hajtani a tettet, amivel fenyegetőzik, vagy elég, ha egy “gondolkodó ember” (reasonable person) úgy értelmezheti, hogy fenyegetésről van szó. Az igazságügyi minisztérium szerint az utóbbi áll, és arra hivatkozva hibásnak tekintik az “eminemes analógiát”, mert az ő szövegeit szerintük egy értelmes ember sem értelmezné komoly fenyegetésként, figyelembe véve a kontextus, amiben elhangzanak.
A közösségi oldalakon azonban nehéz bizonyítani, hogy valaki komolyan írt le valamit, vagy a kijelentés mögött irónia vagy fekte humor húzódik, és könnyen félreérthetőek, még akár egy “gondolkodó ember” számára is. A legfelsőbb bíróság még 1969-ben nem talált bűnösnek egy háborúellenes aktivistát, aki ellen Lyndon B Johnson elnök elleni halálos fenyegetés vádjával indítottak eljárást, mert a megszólaló és a közönség nevetéséből egyértelműen látszott, hogy nem egy komoly fenyegetésről volt szó.
Elonis védőügyvédjének elmondása szerint a legfelsőbb bíróság elé került ügy azért is fontos, mert a közösségi oldalakon nem lehet látni, hogy a megszólaló komolyan beszél, vagy viccel, fenyeget, vagy csak nagy szavakat használ.
Fotó: Europress/Getty