Míg egyesek a mapuche indiánok földért folytatott küzdelmét sejtik a tűzesetek mögött, mások szerint a gyújtogatásokkal a helyi indiánszervezeteket kívánják lejáratni, illetve ürügyet szolgáltatni egy határozott rendőrségi fellépésre.
Az biztos, hogy az eset olaj a tűzre: csak úgy a kormány, mint a mapuchék szervezetei jogi képviselőik útján elítélték a támadásokat, melyek „ártanak a köz és az indiánok ügyének”.
Rodrigo Hinzpeter chilei belügyminiszter biztonsági értekezletet hívott össze, és sietett kijelenteni, hogy a történteket köztörvényes bűneseteknek tekintik, és nem a mapuche-konfliktus újraéledésének.
A chilei mapuche indiánok öt évszázadon keresztül ellenálltak a spanyol hódítóknak, napjainkra céljaik nem változtak: őseik földjét követelik, mely most magáncégek, illetve az állam kezében van. A múltban 100 000 négyzetkilométeres területen élő legnépesebb chilei indián közösség ma volt földjeinek alig 5 százalékán kénytelen gazdálkodni.
A földért folytatott harcban az indiánokkal szemben több földbirtokos család áll – köztük az 1903-ban bevándorolt Urban család –, melyek több erőszakos cselekménnyel vádolják az indiánokat.
A hosszú konfliktusban több mapuche életét vesztette, jó páran börtönbüntetésüket töltik, a heterogén közösségben megint mások kizárólag békés úton harcolnak jogaikért.
Mindkét fél a chilei államtól várja a megoldást – abban az esetben, ha az állam képes lenne megfelelően kezelni a helyzetet, valószínűleg legitimitása jócskán növekedne a közel egymilliós mapuche közösség szemében.