Az új gyerekvédelmi törvény értelmében a gyerekek már 10 éves koruktól kezdve legálisan vállalhatnak munkát és az iskolai kötelezettségeik teljesítése, szülői felügyelet mellett dolgozhatnak, illetve a 12 éven felüli fiatalokat egy harmadik fél szerződéses keretek között is alkalmazhatja.
A korábbi törvényi szabályozás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ( angol rövidítés ILO) előírásainak megfelelően 14 éves korban húzta meg a gyerekek munkába állásának határát, mivel Bolívia is ratifikálta a szervezet 138-as számú, idevágó egyezményét, mindezek ellenére az országban a fiatalok munkaügyi helyzete a papírformától gyökeresen eltérő képet mutat. Míg az új szabályozás európai szemmel meglehetősen furcsán hat, addig a bolíviai hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy a jogszabályt az ország társadalmi valóságaihoz igazítva dolgozta ki a törvényhozás.
Tény, hogy Bolíviában, ahol a bár a mélyszegénység elleni harcban jó eredményeket tud felmutatni a kormány, a 14 évnél fiatalabb lakosság körében, igaz az UNICEF frissnek éppen nem mondható, 2004-es adatai szerint 74% körül alakul az extrém szegénységben élők száma. Bár különösen 2005-óta sokat változott a helyzet az arányok azért beszédesek, a fiatal bolíviai társadalomban ugyanis, különösen a vidéken felnövő gyerekek nagy része kénytelen akár 10 évesen vagy fiatalabban munkába állni.
A helyi munkaügyi szervezetek egy aktuális felmérése szerint Bolíviában mintegy 1 000 000 kiskorú dolgozik a legkülönfélébb szektorokban. Sokan közülük utcai árusként, cipőpucolóként és rendkívül kemény körülmények között, bányákban vagy a mezőgazdaságban találnak munkát.
A fiatal munkavállalók egyébként meglehetősen jól szervezettek, több érdekvédelmi szervük is aktív az országban, szektoronként és fiatal dolgozókként is szakszervezetekbe tömörülve képviseltetik magukat a tárgyalóasztalnál, a médiában vagy éppen a közterületeken, ahol sokszor a hatóságokkal is megütköztek egy-egy hevesebb demonstráció alkalmával.
Az biztos, hogy az új bolíviai gyerekvédelmi törvényt lehet kritizálni, azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy annak előírásait a kormány részben éppen a gyerekmunkások szakszervezetének nyomásgyakorlása miatt iktatta törvénybe. Nem elítélhető módon ugyanis a dolgozó fiatalok érvelése szerint per pillanat számukra nincsen más kiút a szegénységből, mint a munkavállalás így annak törvényi tiltása pusztán annyit ér el, hogy a fiatal dolgozókat a szürke és feketegazdaságba száműzné a jogalkotó, ami jóval cudarabb munkakörülményeket jelentene a gyerekek számára.
A mostani törvény értelmében a munkába álló gyerekek a felnőttekéhez hasonló szociális juttatásokat vehetnek igénybe és a munkaadó napi két óra fizetett munkaidőt köteles biztosítani fiatal alkalmazottja számára, hogy azt tanulásra fordítsa.
Természetesen kérdés, hogy az új szabályozást képes lesz-e betartatni a kormány, hiszen Bolíviában nem egyszerű érvényt szerezni a munkaügyi és szociális rendelkezések előírásainak. Azonban figyelembe véve a dolgozó rétegek nagyfokú mobilizációját és azt a tényt, hogy a kormány a fiatalok érdekvédelmi szervezeteivel egyeztetve dolgozta ki az új jogszabályt talán van esély arra, hogy a törvény javítson valamit a bolíviai gyerekmunkások helyzetén.
Evo Morales, a Bolíviai Többnemzetiségű Állam elnöke úgy nyilatkozott, hogy az új jogszabály hozzájárul majd a mélyszegénység felszámolásához az országban, és arra is kitért, hogy jelenleg az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírása sajnos nincsenek összhangban a bolíviai realitásokkal. Az ILO egyébként jelenleg vizsgálja a jogszabályt és majd csak később dönt arról, hogy az új gyerekvédelmi törvény valóban sérti-e a szervezet 138-as számú konvencióját.