A földrengések során felszabaduló energiával autók közlekedhetnek, lámpák világíthatnak és gépek dolgozhatnak. Hét Karib-tengeri miniállam – a lélegzetelállító strandok és pálmaligetek hazái – összefogott, hogy hasznosítsa a föld végtelen erejét. A Világbank tanulmánya szerint ugyanis ezen kis államok növekedésének további finanszírozására remek lehetőséget nyújt a föld erejének hasznosítása. A Kelet-Karibi államok egyike, Guadalupe például megépítette a La Bouillante geotermikus erőművet, amely 15 MWattos teljesítményével 64 ezer háztartás energiaigényét képes kielégíteni. Hasonlóan jelentős energiaforrások állnak a többi állam rendelkezésére is: a szakemberek szerint 850 MWatt kerskedelmileg is értékesíthető áramot nyerhetnek a földből.
Jelenleg a Karibi térség és Közép-Amerika fejlődésének egyik gátja, hogy megfelelő anyagi háttér nélkül nem sikerül elegendő mennyiségű energiához jutni, hiszen a kőolaj drága. Ezen országok alapvető energiaszükségletének jelenleg a 90 százaléka származik kőolajból: ez a térség átlagfelhasználásánál egyharmaddal több, a világátlagnak pedig a kétszerese.
Miközben Brazília és Mexikó dúskál a megújuló energiaforrásokban, ezen kis karibi államok napról napra egyre kiszolgáltatottabbak az olajáraknak. Santa Lucia például 100 százalékosan az olajból nyeri az elektromos energiát.
Ugyanakkor számtalan példa van arra, hogy hasznosítani lehet a föld energiáját: Indonézia, Mexikó és Nicaragua a föld mélyéből felszínre törő gőzöket és gázokat hasznosítja, hogy elektromos áramot termeljen. A légtérbe kerülő gőzök sejtetik, hogy mennyi energia tűnik el, amelyet fel lehetne használni – áll a Világbank tanulmányában. A geizírekre épülő geotermikus erőművek a föld alatti vizek hőjét hasznosítják – lényegében a magma termelte energiát. A forró gőz mozgatja a turbinákat és ezzel termeli az áramot – a ,,fáradt víz” pedig visszakerül a földbe, hogy teljes legyen a ciklus. A világviszonylatban rendelkezésre álló geotermikus energia 75 ezerszer több, mint amekkora a föld energiafelhasznlása volt 2011-ben. A Világbank szerint a latin-amerikai országok lakói átlagosan 2045.5 Kw/óra energiát használtak fel 2010-ben: ez négyszerese az afrikainak és 15 százaléka az Egyesült Államok energiafelhasználásának.
Ugyanakkor kép nem ennyire szép: miközben a mai erőművek rendszeres olajvásárlásokra épülnek és ezt fokozatosan, részletekben is lehet fizetni (s persze a fúrás előtt biztonsággal megmondható, hogy mennyi nyersanyag áll a lelőhelyen rendelkezésre) a geotermikus energia csak próbákkal állapítható meg és a költségeket szinte teljes egészében előre ki kell fizetni. Vagyis egy geotermikus erőmű felépítése legkevesebb 60-70 millió dollárba kerül, amely költség a súlyosan eladósodott karibi országokban szóba sem jöhet.
Megoldásként ezen országok összefogása és a közpénzek, valamint a magántőke együttes finanszírozásának a bevonása jöhet szóba: ez a regionális összefogást is elősegítené – állítja a Világbank. A tervek megvalósítása előtt azonban szükség van még arra is, hogy kidolgozzák a felhasználandó technológiákat is. Mindennel együtt a föld energiájának a hasznosítása nagy lehetőség a térség számára – a Világbank tanulmánya szerint.