Mi is ez a hiányzó 1.500 millió dollár? Az argentin kormány ellen most perelő olcsó állampapír vásárlók pénzei nem kerültek be az adósság átütemezésének csomagjába és egy New York-i ügyvéd segítségével ezt most azonnal visszakövetelik a hitelezők, többségében érdekcsoportokba (MLN) tömörített magánbefektetők. S mindezt mai áron, nem pedig azon az alacsony áron, amelyen akkor megvették – de hát ilyen ezeknek a papíroknak a természete. Ezek az alapok pedig az argentin államadósság részei – és ez a fő probléma. S az argentin utca államcsődökön edződött népe most azt mondja: patria o buitres – vagyis a haza vagy a piszkos fondok!
A csőd, amely most 13 év alatt másodszor érinti argentinát, a Standard and Poor’s szerint csak részleges csőd: az ország csak adósságai fizetésének egy részével hagyott fel. Részleges csőd, mivel Argentína lényegében már kifizette az adósság most esedékes részét (539 millió dollár), ez azonban nem jutott el a hitelezőkig, mivel ezt a pénzt az amerikai törvények értelmében addig zárolták, amíg a hedge fundokra esedékes 1.500 millió dollárt ki nem fizetik a ,,spekulánsoknak”. Ezt érte el Thomas Griesa bíró a döntésével.
Argentin vélemény szerint azonban nincs államcsőd és ma már olyan valaki sincs, aki hinne a hitelminősítők pártatlanságában. Argentína fizet : fizeti a spanyol Repsol kisajátításáért megállapodott kártérítést, fizet a Párizsi Klubnak – oda ezen a héten utalt át 650 millió dollárt.
Az argentin adósság 0,45 % az a rész, amelyet a bíró követel megbízóinak: az argentin kormány szerint ha kifizetik idő előtt ennek a kis csoportnak a pénzt, akkor a többi hasonló is azonnal követelni fogja a pénzét – ezt pedig az állam nem tudja fizetni. Vagyis Argentína fizeti adósságának 93 százalékát, csakhogy ez nem jut el a hitelezőkig, mert az Egyesült Államok legfelsőbb szinten – a bíró kérésére – zárolta az útban lévő összeget.
Héctor Timerman argentin külügyminiszter szerint viszont a háttérben gazdasági érdekek húzódnak: Argentina szeretné megnövelni a húsexportját, részben az Egyesült Államok, részben Európa felé. Előbbihez az amerikai kongresszus beleegyezése kell. Viszont a kongresszuson keresztül egy csoport szeretné ezt megakadályozni – vagyis a hedge fondok ügyének háttérében Argentina termelési és kiviteli kapacitásának a visszaszorításáról szól.
Argentína már több mint tíz éve szeretne visszatérni az amerikai piacra húsexportjával, amely akkor egy száj-és körömfájás járvány miatt szakadt meg. A betegség már régen nincs jelen az országban, de ezt azóta sem sikerült bizonyítaniuk – szerintük az amerikai marhatenyésztők érdekeit képviselő lobby miatt. Argentin értelemzés szerint most is ilyen megfontolások vannak a háttérben, ezért heccelték fel a fondok gazdáit, akik aztán felfogadták az New York-i bírót. Hasonló fellépéseik folyamatosan vannak, de eddig ez a legsikeresebb.
A fond állt annak idején a Ghánában feltartóztatott argentin hadihajó ügye mögött, ők próbálták meg elérni, hogy az argentin légitársaság ne használhassa a gépeit külföldi destinációkra és legutóbb tettek egy próbát Kaliforniában is: egy kaliforniai bírósághoz keresetet adtak be, hogy helyezzék embargó alá az YPF argentin állami olajtársaság és a Vaca Muerta térség furásaiban társa, a Chevron a részvényeit. (Amerikai és argentin lapok alapján)