Az új viziút kapcsán főleg amerikai környezetvédő szervezetek tiltakoznak az élővilágra gyakorolt hatások miatt. Az egyik fő probléma, hogy a Nicaragua tó, amelyen átvezet az új viziút, az egyik legfontosabb édesvíz- és egyben ivóvízforrás a térségben. Ha belevezetik a sós tengervizet, milliók ivóvíz készlete kerül veszélybe.
A kínai koncesszióban működő óceán-közi csatorna nyilvánvalóan konkurenciája lesz az észak-amerikai tőkéből épült, és 1999-ig Washington felügyelete alatt álló Panama-csatornának. 1903-ban, amikor a mai Panama még Kolumbia részét képzete, a csatorna építéséről rendelkező Herrán-Hay szerződést a kolumbiai felsőház nem volt hajlandó aláírni, ami döntő szerepet játszott abban, hogy Theodore Roosevelt minden eszközzel segítette azt a szeparatista panamai elitet, amely az ország elszakadása után szignózta a Hay-Bunau Varilla megállapodást és az USA kezére játszotta a Panama-csatornát.
A HK Nicaragua Canal Developement Investment (HKND) vezetője szerint a hatalmas vállalkozás nem kevesebb mint 40 milliárd dolláros beruházással valósul meg: 278 kilométer hosszú lesz – ez a Panama-csatorna háromszorosának felel meg – és akár 400 000 tonnás Vizi járművek számára is hajózható lesz.
Az csatorna átlagos mélysége 27.6 méter körül alakul, szélessége pedig 520 méter lesz a tervek szerint. Megkönnyíti majd az építési munkálatokat, hogy a nyomvonal a Nicaragua tavon keresztül vezet. Wang azt is elmondta a sajtónak, hogy egyelőre öt különböző útvonalat vizsgálnak a szakértők.