Közös közleményében a kormány és az ELN arról biztosította a közvéleményt, hogy mindkét fél az elkövetkező hónapok tárgyalásainak menetrendjének kidolgozásán munkálkodik, hogy „lehetségessé váljon a tartós béke Kolumbiában”.
A nyilatkozat szerint az kormány és a gerillák egyet értenek az áldozatok kártalanítása és a fegyveres szervezet politikai mozgalommá szelídítésének pontjaiban, azonban a további tárgyalások alapjait képző pontok még kidolgozásra várnak.
A bejelentést később megerősítette Juan Manuel Santos elnök is, aki beszédében köszönetét fejezte ki Brazília, Chile, Ecuador, Kuba, Venezuela és Norvégia kormányai számára, akik hathatós segítséget nyújtottak a párbeszéd létrejöttében.
Az ELN-nek kezdeményezett békefolyamat bejelentése kétségkívül az a politikai adu, amelyet Santos az elnökválasztások második fordulójának előestéjén varázsolt elő ingujjából, válaszul Zuluaga „last minute” lépésére, azaz azon bejelentésére, hogy az uribista vonal is folytatná a tárgyalásokat a FARC-kal, azonban nem hirdetne amnesztiát.
Santos az ELN-nel kezdeményezett tárgyalásokkal kívánja megerősíteni a közvéleményt arról, hogy ő a kolumbiai béke kulcsembere, egy olyan választási kampány finisében, amely jórészt a gerillák leszerelésének kérdése körül forgott.
A jelenlegi elnök számára kétélű fegyver az ELN-nel folytatott tárgyalások bejelentése, hiszen sokak számára a hír nem egyéb, mint egyszerű választási fogás, amiben azért valljuk be-legalábbis az időzítést tekintve – nem is tévednek. Az elemzők arra is rámutatnak, hogy az ELN-nel kezdeményezett párbeszéd, egyelőre inkább csak üres keret-megállapodás, amelyben az igazi kihívás annak politikai tartalommal való megtöltése.
Ami azonban kétségtelenül nagy előrelépés az az, hogy Santos kormánya közel 50 év óta első kabinet, amely képes volt asztalhoz ültetni a FARC és immár az ELN gerilláit.
Juan Manuel Santos arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a FARC-kal és az ELN-nel folytatott tárgyalások mutathatnak tartalmi és formai különbségeket, egyazon békefolyamat két, szinte párhuzamos vágányát jelentik.
Az 1964-ben alakított ELN mintegy 3000 fegyveresével az ország második legnagyobb marxista gerillaszervezete.
Az ELN és a kolumbiai kormány bejelentésére reagálva Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára támogatásáról biztosította a békefolyamatot, Ecuador elnöke, Rafael Correa pedig megerősítette, hogy országában került sor a kolumbiai kabinet és a gerillák titkos találkozóira, „amely találkozókat továbbra is támogatni fogunk” – jelezte Correa.