Chile és Bolívia Hágában tárgyal

A Hágai Nemzetközi Bíróság elnökével, Péter Tomkával tárgyalt a chilei és a bolíviai diplomácia képviselője előkészítendő a La Paz által Chile ellen április 24-én benyújtott keresetet. Bolívia továbbra is a Csendes-óceáni háborút lezáró békeszerződés nyomán elvesztett tengeri kijáratát követeli Chilétől.

A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések után a chilei delegáció vezetője, Felipe Bulnes elhárítva La Paz területi követeléseit úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy országának “nincsenek tisztázandó tárgyalási pontjai Bolíviával”.

A Chile, Bolívia és Peru között 1879 és 1883 között dúló Csendes-óceáni Háborút lezáró 1904-es békeszerződés aláírása óta állandó feszültségek tárgya, melyek 2011-ben kaptak ismét erőre amikor Evo Morales bolíviai elnök kinyilvánította azon szándékát, hogy a nemzetközi bíróság elé viszi az ügyet.

A bolíviai álláspont – melyet a nemzetközi szakértők igen gyenge lábakon állónak találtak – egy 1950-es diplomáciai jegyzőkönyvre és az elmúlt évtizedek joggyakorlatának sajátos interpretációjára épül. Az Amerikai Államok Szervezete által moderált 1950-es tárgyalásokon Chile valóban felvetette a bolíviai tengeri kijárat biztosításának lehetőségét ám később azt lesöpörték az tárgyalóasztalról.

Figyelembe véve a közelgő chilei választásokat vajmi kevés esély mutatkozik arra, hogy kézzelfogható eredményekkel távozzon Hágából a bolíviai fél. Mivel a chilei baloldal elnökjelöltje Michelle Bachelet a körülményekhez képest kitűnő kapcsolatokat ápolt Moralesszel 2010-ig volt reális esély a területi vita viszonylag egyszerű megoldására, vagy legalábbis a nacionalista kardcsörgetés elkerülésére.

A novemberi chilei választások előtt, és az hágai eljárás hivatalos megindítása után azonban még Bachelet sem engedheti meg magának, hogy helyt adjon La Paz követeléseinek, mivel a felmérések szerint a chileiek 54%-a nem határozottan ellenzi a tengeri kijárat biztosítását.

Bár Santiago és Hága is két külön ügyként kezeli a kereseteket, Peru még 2008-ben idézte Chilét a Nemzetközi Bíróság elé, hogy a testület vizsgálja felül a két ország – szintén a Csendes-óceáni Háborút követően megállapított tengeri határait.

Akárcsak Bolívia és Chile esetében Peruban is sikerült egyfajta összpárti álláspontot kialakítani a kérdésben, bár tény, hogy Humala és Piñera jóval békülékenyebb hangot ütöttek meg a július közepén várható ítélet előestéjén.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez