A jelenlegi 34 tagország miniszterei a szervezet éves párizsi konferenciáján döntöttek Kolumbia felvételéről. Ahogy azt Gurría mondta – Kolumbiában a demokratikus intézményrendszer fejlődéséhez, valamint a hatékony és újító szakpolitikák kidolgozásához elengedhetetlen az ország OECD-tagsága.
Gurría azt is kijelentette, hogy nemcsak Kolumbia számára fontos a társulás, az OECD szélesítése egyben a szervezet érdeke is, hiszen a kereskedelmi és jóléti szakpolitikák harmonizációja minden tagország számára előnyös. Kolumbia még 2011 januárjában, Juan Manuel Santos elnök párizsi látogatása alkalmával kérte hivatalosan felvételét az OECD-be, amikor is a fejlett országok társulását a “jó gyakorlatok klubjaként” írta le. Az OECD jelenleg egyezteti a kolumbiai kormánnyal a csatlakozást megelőző tárgyalások főbb pontjait.
Marcel Hofstetter, a kolumbiai Universidad de Sabana közgazdasági karának kutatóprofesszora szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előírásai egyfajta minőségbiztosítási szabványként szolgálnának a latin-amerikai ország számára. “Az OECD-tagság nemzetközi befektetők sokaságát és létfontosságú külföldi tőkét hozhat az országba” – teszi hozzá Hofstetter.
Kolumbia gazdasági minisztere, Mauricio Cárdenas úgy fogalmazott, hogy Bogotá társulása az OECD-hez nagyban növeli majd az országba vetett bizalmat. Cárdenas nyilatkozatai egyébként nagyrészt egybevágnak Patti Londoño külügyminiszter-helyettes februári budapesti látogatásakor tett kijelentéseivel, melyek szerint az országba érkező cégeket stabilitás, biztonság és az üzleti érdekek kimagasló védelme várja. Könnyebbé válik majd az uniós cégek piacra jutása – elsősorban a feldolgozóiparban, a (pénzügyi, szakmai, közlekedési és telekommunikációs) szolgáltatási szektorban, az energia-előállítási és bányászati ágazatokban.
Cárdenas továbbá kitért kitűnő kolumbiai gazdasági mutatókra is. Mint emlékeztetett – a rekordnak számító költségvetési többlet – idén mintegy 1,7 milliárd dollárnyi összeget tesz ki. Aközponti bank előzetes adatai szerint Kolumbia 2012-ben történelme legnagyobb költségvetési többletét érte el, amely a GDP 0,45%-ának felelt meg, míg a gazdasági növekedés a tavalyi évben 4%-os volt.
A jelenleg elfogadott OECD-tagság egyébként az ország Európa irányába roppantul elkötelezett külpolitikájának gyümölcse – a kolumbiai külügy és diplomácia fáradhatatlanul dolgozik tengerentúli kapcsolatainak kiépítésén. Ennek egyik eredménye, az EU-Peru-Kolumbia többoldalú szabadkereskedelmi megállapodás az előzetes becslések szerint további 1,3 százalékkal hizlalja majd Kolumbia GPD-jét.
A biztató makrogazdasági adatok ellenére az OECD szakértői rámutattak, hogy a kolumbiai ipar számos ágazata heveny termelékenységi problémákkal küzd, illetve az ország felsőoktatási rendszere sem mutat kielégítő eredményeket. Szintén nem elhanyagolható, hogy a kolumbiai társadalom jelenleg a legegyenlőtlenebb a régióban – így furcsa paradoxon, hogy a galoppozó szegénységi rátával küzdő Kolumbia éppen a “fejlett országok” klubjához szeretne csatlakozni. Tény azonban, hogy az OECD-tagság tovább pörgetheti a gazdaságot, mely megfelelő újraelosztó mechanizmusok és jóléti politikák beiktatásával (mint például a több évtizedes fegyveres konfliktust lezáró földreform) csökkenthetné az országot sújtó szegénységet.