A kolumbiai-francia állampolgárságú Ingrid Betancourt 2002 és 2008 között hat évet töltött a gerillák fogságában: akkoriban a bogotai elnöki posztért szállt harcba, de egy vidéki kampánykőrútján fogságba esett, és nagy nehezen tudták csak kiszabadítani hat évvel később. Akkor elhagyta az országot és jelenleg Oxfordban doktori disszertációt ír.
A bogotai El Espectador című újságnak nyilatkozva elmondta, hogy optimista a békét illetően, hiszen most először kész a FARC átadni a fegyvereit és ez kedvező jel a béke kilátásaira. Véleménye szerint ha a gerilla leszerel, akkor garanciákat kell kapnia, hogy megvédik a tagjai biztonságát és testi épségét, nehogy a háttérben meginduljon ellenük egy leszámolási hullám – emelte ki.
A tárgyalásokon – véleménye szerint – egy sor információt meg kell tudni a gerilláktól, például az áldozataik halálának körülményeiről, a temetési helyekről, a halál módjáról és a holttestek exhumálását és a családtagoknak való átadását meg kell oldani.
Ebben a folyamatban el kell tekinteni a szigortól, a gerillák nem rendelkeznek rendszeres dokumentációval – a vallomásokban lehetnek ellentmondások, hiányosságok. A gerilák archivuma elsősorban az egyes tagok fejében van – mondta.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szeptember 4-én jelentette be, hogy megállapodott a béketárgyalások megkezdéséről Havannában, de egyben azt is hozzátette, hogy a megállapodások ellenére a katonaság gerillaellenes akció folytatódnak az országban.
Betancourt szerint a békefolyamat során a gerilláknak pénzen és hatalmon túl elsősorban méltóságot kell biztosítani. Mint egykori fogolynak – mondta – nagyon nehéz megbocsájtania, de a megbocsájtást jól kompenzálja majd a béke és a biztonság az országban. (yahoo)