A külföldi borok behozatala az elmúlt évtizedben 315%-kal lett nagyobb (értékben) és meghatározó tendenciaként az jellemzi, hogy az üzletek polcaira kerülő – főleg chilei, argentin, olasz és portugál eredetű – palackok között folyamatosan emelkedik azok aránya, amelyek a magasabb minőségi kategóriába tartoznak.
Ebben a szegmensben a brazil borászatok is igyekeznek javítani kínálatukat, hogy kihasználhassák a – különösen a nagyvárosokban – növekvő borfogyasztási kedv kínálta lehetőségeket. (Ma már Sao Paulo-ban a felnőtt népesség 69%-a, Rio de Janeiro-ban 53%-a tartja magát borivónak.)
A hazai borok fogyasztásának az ágazati szakmai szervezet (Instituto Brasileiro do Vinho) olyan nagy fontosságot tulajdonított, hogy tavaly év elején a belső piac védelmére irányuló kezdeményezéssel élt a szövetségi kormánynál. Az előterjesztés alapvetően a borimport származási országok szerinti, különböző mértékben alkalmazandó kvóták révén történő szabályozására és a külföldi borokra kivetendő különadók bevezetésére vonatkozott, azonban a hatóságok nem tartották indokoltnak ilyen védintézkedések bevezetését. A borászatok ezt követően a helyi kereskedelem szereplőivel (importőrök, forgalmazók) tárgyaltak, akikkel sikerült megállapodni, hogy a szupermarketek, ahol az országban eladott bormennyiség 49%-a talál vevőre, a kínálatukban legalább 25%-nyi brazil bort tartsanak, az importőrök pedig azt vállalták, hogy nem hoznak be 2 USD/palack ár alatti borokat.
Az országban jelenleg összesen 82 ezer hektáron művelnek szőlőt, amelynek terméséből 2012-ben 2,9 millió hektoliter bor készült. Ezek között a nagyobb hányadot az asztali borok képviselik, amelyeken belül a vörös borok kétharmados aránnyal vannak jelen. A magasabb minőségű boroknak viszont csak mintegy 45%-a a vörös. (Exportra a boroknak mintegy 3%-a kerül, mintegy 7 millió USD értékben.)
A Lidio Carraro borászatnak két helyen (Vale dos Vinhedos és Encruzilhada do Sul) is vannak birtokai, amelyek összterülete 200 hektár, de egyelőre annak csak egyötöde a művelésbe vont szőlőültetvény. A családi vállalkozás olaszországi születésű névadó alapítója 1875-ben érkezett a dél-amerikai országba, ahol azonnal szőlőműveléssel kezdett el foglalkozni. A borászat létrehozása viszont már az utódokra maradt, akik csak 1998-ban vágtak bele ebbe az üzletbe, amely viszont gyorsan felfutott. Első saját borukat 2004-ben dobták piacra és azóta prémium kategóriás boraik egyre több elismerésben részesülnek. Legújabb sikerük, hogy a FIFA döntése alapján a 2014-es brazíliai labdarúgó VB hivatalos borbeszállítói lesznek.
Ez a 100%-ban Pinot Noir szőlőből készült bor elsősorban a fajta szerelmeseinek okoz örömet, ugyanis annak egy igen sajátos arcát jeleníti meg. Színében a rubin halvány árnyalatát mutatja, némi cseresznyepiros széllel. Első kóstolásakor illata az elején még zártnak tűnik, de utána kinyílik és előbukkan diszkrét gyümölcsössége. Szájban alapvetően a ribizli és a málna friss zamatait hozza, fűszeressége viszont alig bontakozik ki. Közepes testű, könnyed ivású (alkohol: 12,5 % vol.), nem túl összetett bor, nyilvánvaló édességérzettel (maradékcukor: 2,3 gr), amelyet azonban a savak (6,1 gr) jól kompenzálnak. Lecsengése kevésbé tartalmas és meglehetősen rövid. Egy nap után összekapja magát és újrakóstolva sokkal szilárdabb struktúrát csillogtat, ami sokat javít az összbenyomáson. Most még jó formában van, hosszabb eltartásra kevésbé ajánlott. A megfelelő párosítás reményében lehet adni például egy brokkolis lasagne mellé.
Értékelés: 82 pont
(VINEXUS – EUR 16,50)