Annak ellenére, hogy Buenos Aires emberi jogi államtitkára, Martin Fresneda úgy nyilatkozott, hogy a történelmi megbékélés nevében senki halálát sem ünnepli az argentin állam, Videla távozásával valószínűleg többen is megkönnyebbülten lélegeztek fel.
Videla, az országot irányító katonai junták vezetői közül 2010-ben elsőként életfogytiglani börtönre ítélt tábornok rezsimje közel 30 000 ember eltűnéséért és meggyilkolásáért volt felelős.
A latin-amerikai baloldali ellenzéket fizikailag megsemmisítő Kondor-terv lelkes kiszolgálója 1976-től 1981-ig volt hatalmon, mely időszak alatt vasszigorral kormányozta Argentínát.
Jorge Videla tökéltes megtestesítője volt a hetvenes-nyolcvanas években a régiót terrorizáló katonai diktátoroknak – akik közel álltak hozzá, úgy tartják, hogy élete végig a megbánás leghalványabb jelét sem mutatta bűnei miatt.
Nem sok könnyet hullattak érte a Plaza de Mayo Anyái sem, akiknek fiait és lányait Videla parancsára megkínzásuk után az argentin légierő gépeiről vetették elkábítva a Río de la Plata torkolatába, Cristina Fernández elnökasszony pedig meg sem említette halálát.
Valószínűleg az utca emberét sem érintette túl érzékenyen, hogy az ország történetének egyik legsötétebb figurája immár nincsen az élők közt. Azoknak akik, szeretteiket vesztették el Videla rémuralma alatt azonban sovány vigasz, hogy chilei kollégájával ellentétben a tábornok nem szabadon, hanem jogerős börtönbüntetését töltve, egy cellából távozott az élők sorából.