Bolívia: szabad az út Evo Morales harmadik terminusa előtt

La Paz, Bolívia – A bolíviai alkotmánybíróság döntésének értelmében harmadszorra is indulhat az elnöki posztért Evo Morales jelenlegi államfő.

 

A testület tegnap úgy határozott, hogy nincsen alkotmányos akadálya annak, hogy Morales és alelnöke Álvaro García Linares induljon a 2014-ben esedékes választásokon, mivel a 2009-ben elfogadott új alkotmány, illetve a többnemzetiségű-államalapítás miatt a 2006-tól 2010-ig tartó terminusát nem tekintik kitöltött mandátumnak a bírák.

Ruddy Flores, a taláros testület elnöke úgy fogalmazott, hogy a Többnemzetiségű Állam új alkotmánya nem ismeri el a korábbi legfelsőbb norma jogfolytonosságát a kérdésben. Az alkotmány két elnöki terminust engedélyez, így amennyiben Evo sikeresen veszi a 2014-es választásokat úgy nincsen akadálya egy további, immár hat éves ciklusnak. Amennyiben 2014-ben Morales ismét hatalomra kerül, úgy 2020-ig tölthetné be az állafői posztot.

A bolíviai alkotmánybíróság döntését nyomban hevesen támadta az ellenzék. A döntően a gazdaságilag fejlettebb keleti tartományokat tömörítő ellenzéki pártok vezetői siettek kijelenteni, hogy nézetük szerint komoly veszély fenyegeti a bolíviai demokráciát. Santa Cruz kormányzója, Rubén Costas például a nemzetközi közösséghez fordulna jogorvoslatért, a volt elnök Jorge Quiroga pedig kijelentette, hogy az alkotmánybíróság pártatlansága több mint vitatható.

A második elnöki terminus lehetőségének alkotmányba iktatása már 2008-óta borzolja a jobboldal kedélyeit, amikor is az alkotmányozó nemzetgyűlés blokkolta az idevágó passzusokat az új Többnemzetiségű Állam alaptörvényében. Akkor Morales az alkotmánytervezet elfogadásának előmozdítása érdekében több olyan nyilatkozatot is tett, melyek szerint nem kíván újraindulni a választásokon.

A kokatermelőből elnökké avanzsált aymara származású Moralest először 2006-ban választották államfővé 53.7%-os többséggel, majd 2009-ben duplázott, akkor már 64%-os támogatottsággal fogott neki a bolíviai állam átalakításához, mely projekt kétség kívül nagyobb politikai reprezentációt biztosított az ország 62%-át adó őslakosoknak, ám kiváltotta a főként keleti tartományokban koncentrált gázkitermelésből és mezőgazdaságból élő gazdasági elit heves ellenállását.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez