A Dejusticia központ hét országban végzett tanulmánya szerint a drogügyben hozott ítéletek száma 1950-óta 521%-kal emelkedett. Természetesen ezen időszak alatt bővült a drogpiac és a droghasználók tábora is jócskán növekedett, azonban igazán figyelemreméltó, hogy a közvetlenül erőszakkal nem járó drogügyletekért jóval magasabb büntetéseket szabnak ki, mint egy gyilkosságért vagy nemi erőszakért.
A felmérés szerint a kábítószerrel kapcsolatos kihágásokért kiróható legsúlyosabb börtönbüntetés az 1950-es 34 évről napjainkban 141 évre növekedett. A “Büntetésfüggők: A kábítószer-ellenes törvénykezés aránytalanságai Latin-Amerikában” című tanulmány szerzői szerint, a drogkereskedelem – annak minden negatív hozadékával együtt – jogi értelemben nem sérti az élethez való alapvető emberi jogot, míg a gyilkosságról ugyanez nem mondható el.
A “túlbebörtönzés” társadalmi és költségvetési költségei riasztóak, a zsúfolt börtönök fenntartása olyan forrásokat von el a régió kormányaitól melyek nélkülözhetetlenek lennének a drogproblémák és az azokat szülő társadalmi jelenségek negatív hatásának kezelésében.
Világszerte apróbb kábítószerrel kapcsolatos kihágásokat elkövetők milliói kerülnek börtönbe, miközben a kábítószer-biznisz nagyhalai – a drogpénzeket forgató bankok, az ügyleteket a háttérből irányító maffia vezérek és korrupt politikusok csuklóján csak a legritkább esetben kattan a bilincs.
A tanulmány arra is kitér, hogy a jelenlegi drogpolitika az elmúlt ötven év során látványos kudarcot vallott – a drogtermelés és fogyasztás nem csökkent, ellenben a kábítószerrel kapcsolatba hozható erőszakos bűncselekmények száma jócskán megszaporodott, nem is beszélve a közszféra és az alvilág virágzó együttműködéséről a fejletlen demokratikus kultúrával rendelkező latin-amerikai államokban.