A jelenlegi emeléssel az egészségügy, az oktatás, a rendőri- és a fegyveres erők dolgozóinak juttatása általánosan 8-, míg a minimálbér általánosan 20%-kal növekedne.
Az államfő a kormánypalotában találkozott Daniel Sánchezzel a CEPB elnökével , akivel a béremelés mellett a bank-, földgáz-, és a befektetéseket szabályozó törvénycsomag lehetséges módosításairól is tárgyalatak a felek.
A vállalkozói szövetség elnöke üdvözölte a kormány azon lépését, hogy a munkaadói szektorral egyeztetve vinné keresztül a béremeléseket.
“A megfelelő információ csere a felek között azért is szükséges, hogy közösen definiáljuk mely szektorokban és mikorra ütemezhetjük a béremeléseket a nélkül, hogy ezzel lassítanánk az ország gazdasági fejlődését, hiszen a jól elosztott többletbevételek kell, hogy finanszírozzák a mostani döntést ” – mondta Sánchez.
Bolíviában a minimálbér értéke elérte a nem túl magas 116 dollárt, ám fontos megjegyezni, hogy a munkavállalók jóval kisebb hányada kapja meg valóban a törvényileg meghatározott alapfizetést mint, mondjuk egy európai gazdaságban.
Az intézkedés például az oktatásügy dolgozóinak heves ellenállásával találkozott. “A 10%-os emelés egy heti árdrágulás kiigazítására sem elég “- mondja José Luis Alvarez, a La Paz-i tanítók érdekvédelmi szervezetének elnöke.
Tény, hogy a decemberi “gasolinazo”, azaz a benzinárak drasztikus emelése után az egekbe szöktek az élelmiszerárak is, ami érzékenyen érinti az ország igen népes szegényeinek táborát és a vékony középrétegnek sem kifejezetten kedvez.