A politikusnak mindeddig sikerült távol tartania magát a botránytól, amelybe belekeveredett kabinetfőnöke, pártjának volt vezetője és pénztárosa. Mindhárman részesei voltak annak a gyakorlatnak, hogy a Munkáspárt havi rendszerességgel képviselői szavazatokat vásárolt a Lula-kormány tevékenységének támogatására.
Lulával szemben azt követően rendeltek el rendőrségi vizsgálatot, hogy az ügyben 40 évi szabadságvesztésre és tetemes pénzbírságra ítélt üzletember, Marcos Valerio még 2012 szeptemberében terhelő vallomást tett a volt elnökre nézve, és azt állította, hogy Lula tudott a szavazatvásárlás gyakorlatáról, 2005-ben pedig a Portugal Telecom távközlési cégtől 5,4 millió euró csúszópénzt alkudott ki pártjának.
Emellett elnökként személyes kiadásait illegális kampányalapokból fedezte – állította Valerio, aki annak reményében árult el részleteket az ügyről a hatóságoknak, hogy csökkentik a rá kiszabott büntetést.
De vallomástételének körülményei és az a tény, hogy őt korrupcióért hosszú börtönbüntetésre ítélték, sokak számára megkérdőjelezi állításainak valóságtartalmát. Lula mindeddig ártatlannak vallotta magát, és több jogi szakértő kételkedik abban, hogy a vizsgálat végeztével vádat emelnének ellene.
Brazília történetének egyik legnagyobb korrupciós perében huszonöt embert – politikusokat, jogászokat, bankárokat és vállalkozókat – ítélték el eddig. A botrány már évekkel ezelőtt kipattant, és alapjaiban rázta meg a Lula-kormányt, de az elnököt így is újraválasztották 2006-ban. A hatalomból 2011. január 1-jén 87 százalékos népszerűségi rátával távozott. A Munkáspárt még mindig kormányon van, Lulát Dilma Rousseff követte az elnöki székben.
Megfigyelők szerint Lula politikai és gazdasági lépései nem kápráztatták el a fejlett ipari államok vezetőit, kényszeredetten ismerik el a dél-amerikai állam elért eredményeit. Ezzel együtt szívesen látnának mást, mint lula követőjét a világ egyik legnagyobb gazdaságának élén. Lula lejáratása kihathat Dilma Rousseff politikai jövőjére is. (latimo/MTI)