A baloldali pártok hatalmas fölénnyel, a szavazatok 60 százalékának megszerzésével örülhettek annak a ténynek, hogy a vasárnapi szavazásra a választóknak mindössze a 37,6 százaléka jött el, ellentétben a korábbi 43,4 százalékos részvétellel szemben. A megváltoztatott választási törvénynek köszönhetően ez volt az első olyan szavazás, amelyre csak az jött el, akinek kedve volt íjy módon kifejezni álláspontját a jelenlegi kormány politikájáról. Chilében 13,4 millió választásra jogosult állampolgár él, de ez is csak az új törvény értelmében lett ilyen magas, hiszen a korábbi regisztrációhoz kötött kötelező részvétellel 8,2 millió szavazót tartottak számon.
Sebastián Piñera államfő elismerte, hogy a nagy fokú távolmaradást és azt üzente tévébeszédében a szavazóinak, hogy a végeredmény egy fontos intő adat: nem lehet közönnyel viszonyulni a választásokhoz – mondta. A politiki elemzők szerint a helyhatósági választások politikai barrométerként szolgálnak az államfőválasztások előtt egy évvel. Chilében 2013-ban lesznek elnökválasztások.
Sokan emlékeznek arra, hogy az utolsó helyhatósági választásokon a konzervatív pártok 40 százalékkal nyertek és két évvel később Sebastián Piñera megnyerte az elnökválasztásokat. A jelenlegi chilei kormány egyik legnagyobb gondja – amellett, hogy a latin-amerikai országok gazdasági éllovasáról van szó – a diákok szűnni nem akaró, jobb és ingyenes okttaást követelő megmozdulásai és az, hogy ebben az országban nyílt ki leginkább a bérolló: a jó fizetése majd hetvenszer nagyobbak, mint az alacsony bérek. (BBC)