A kérdésről két szakaszban döntöttek, az augusztusi első fordulóban az ország jelenlegi területi státuszának megváltoztatását szavazta meg a lakosság. A második szavazás során pedig arról döntött a lakosság, hogy független nemzetként, vagy az USA részeként képzelik el az ország jövőjét.
A novemberi voksolás eredménye szerint Puerto Rico nem kíván továbbá kizárólag “önként társult” országként, hanem teljes jogú tagállamként kíván az Egyesült Államokhoz tartozni.
A szavazás azonban kizárólag konzultatív jellegű – területi hovatartozás kérdéséről azonban az USA Kongresszusa dönt majd. Tekintetbe véve azonban Puerto Rico nem éppen ragyogó gazdasági mutatóit – a magas munkanélküliséget és az alacsony bruttó nemzeti összterméket – kevéssé valószínű, hogy Puerto Rico csillaga 51. ként felkerüljön az Egyesült Államok lobogójára.
Puerto Rico 1989-ben spanyol kézből került észak-amerikai katonai megszállás. 1952-tól “önként társult” az Egyesült Államokhoz. Bár 1917-tól a Puerto Ricó-i papíron az észak-amerikai állampolgárok – az USA alkotmányának alapvető jogai rájuk is érvényesek – az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egész csokor döntése szabályozza, hogy milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a kicsiny ország állampolgáraira.
A Puerto Ricó-iak az USA társadalombiztosítási rendszerébe fizetnek tb-t, ám az ország befizetéseinek csak aránytalan töredékét kapja vissza északról. A borikuák nem szavazhatnak az észak-amerikai elnökválasztásokon, ám annak idején a rájuk nézve is kötelező volt a sorkatonai szolgálat – természetesen az Egyesült Államok hadseregében.
A népszavazással párhuzamos kormányzóválasztáson ellenzéki, Partido Popular Democrático jelöltje – az USA-tagság párti Alejandro García de Padilla szerezte meg a szavaztok 47,85%.