Ez az első adórendszer 1959 óta, amikor a kubai forradalom után szinte teljesen megszüntették az adózást az országban. A gazdasági reformok nyomán kialakult kisvállalkozások, mezőgazdasági magántermelők megjelenése alapvetően megváltoztatta a jövedelmi viszonyokat. Az állam – mint a most közzétett törvények értelmében – részt kér ezekből a jövedelmekből. Ez pedig gyakorlatilag az adórendszer bevezetését jelenti.
Ez radikálisan megváltoztatja majd az állam és az állampolgárok viszonyát, az adók bevezetése irritálni fogja a kubaiak többségét – véli Domingo Amuchastegui, aki korábban a kubai hírszerzés embere volt és ma Miamiban él.
Az új törvény 19 területet nevez meg, ahol adókat vezetnek be: ilyen az öröklés, a környezetvédelem, a különböző eladások, a közlekedés, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmek, a szabadalmi és jogvédelmi ügyek és többek között a társadalombiztosítás is.
A jövedelmek progresszíven adóznak majd – 15 százalék és 50 százalék között. Ezt a rendszer adóleírási lehetőségek egészítik ki, például a mezőgazdaságból származó jövedelmek 70 százaléka kötségek címén leírható.
Szóba került még a munkabérek és a magántulajdonban lévő ingatlanok megadóztatása – de e két utóbbi javaslatot egyelőre felfüggesztették. A kubai kormány szerint az átlagos munkabér, ami jelenleg 450 peso (14,6 euró) nem fedezi a megélhetési költségeket sem, így nem is adóztatható.
A reformok azt is előrevetítik, hogy a nagy állami vállalatok kikerülnek a minisztrériumok védnöksége alól és önállóbbak lesznek: jövedelmük után 35 százalék adót fizetnek majd, de számtalan adóleírási lehetőséget kapnak az amortizációtól a környezetvédelemre, szociális kiadások fordított összegek adómentességéig.
Kuba az adózás kialakításánál többország tapasztalatait elemezte, különösen tekintettel Kína, Vietnam, Venezuela, Brazília, Spanyolország és Mexikó adórendszerére. (yahoo)