A bolíviai Chaco indiánjai szerint Moralesszel semmi nem változott

Santa Cruz, Bolívia – A Chaco indiánjai szemében átok, ami a fehérek civilizációja számára áldás, amióta olajat és földgázt találtak a dél-kelet bolíviai Chacón, földjeik komoly veszélybe kerültek. A 2006-ban beiktatott – aymara indián – Evo Morales megoldást ígért, ám guaraník eredményeket, nem ígéreteket követelnek.

 

 

 

 

A guarník, a nép mely úgy tartja, hogy az ember tartozik a földhöz, és nem fordítva, útlezárásokkal és tüntetésekkel próbálják a szintén őslakos származású elnök figyelmét problémájukra irányítani.
Október 19-óta a Caigua olajmezőhöz vezető utakat torlaszolták el, követelvén, hogy a környék infrastruktúra-fejlesztésébe őket is vonják be. Egy hónappal korábban pedig a szomszédos Chuquisacában zárták le az autópályát, életkörülményeik javításátért demonstrálva.
A guaraní körzeteket, a Capitaníákat tömörítő “Asamblea del Pueblo Guaraní” (AGP) azaz a Guaraní Nép Gyűlésének elnöke, Jorge Mendoza szerint a természeti kincsek kitermelése a körzetben beláthatatlan következményekkel jár népe számára. A közelmúltban a caiguai kitermelésből származó vegyi anyagok szennyezték be a környék ivóvíztartalékát, a fúráshoz vezető utak pedig négyszáz család megélhetését veszélyeztetik, mivel azok termőföldjein haladnak át.
Mendoza szerint a megmozdulások addig folytatódnak majd, amíg a bolíviai YPFB állami energiacég figyelmen kívül hagyja azokat a bolíviai és nemzetközi előírásokat, melyek a törzsi területeken befektetni kívánó cégeket az őslakosokkal való konzultációra kötelezik a beruházások megindítása előtt.
A guaraní vezető kiemelte, az indiánok nagy reményekkel tekintettek Evo Moralesre és kormányára, ám a valóság csalódásra ad okot. Bár a YFPB-t államosították, “csak a nevek változtak” – mondta Mendoza, a kitermelések ugyanúgy tönkreteszik a Chaco amúgy is sekélyes vízkészletét, a kényelmetlen törvényeket pedig a vállalatok ugyanúgy nem tartják be.
Tény ugyan, hogy megalakították az Indián Fejlesztés Alapját, melynek célja, hogy az energia iparbevételeinek 5%-át az őslakosok lakta régiókba irányítsák, ám az alap csak nehézkesen és kis hatékonysággal működik.
A Chacót lakó 84 000 guaraní, weenhayeks és tapiete indián az olaj és gáz milliókból alig lát viszont valamit. Az gáztartályok és a fúrótornyok árnyékában túlélő közösségekben mind a mai napig nincsen áram, gáz vagy víz, míg nagyapáik földjei naponta földgázköbméterek millióit ontják a fejlett világ számára.(ips)

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez