A bíróság indoklása szerint a Belo Monte duzzasztó építői nem tették lehetővé a helyi indián lakosságnak, hogy megfelelő módon megtegye észrevételeit az építkezéssel kapcsolatban. Az előzetes megállapodás ugyanis lehetővé tette volna, hogy a helybéliek a brazil Kongresszus előtt nyilvánosságra hozzák álláspontjukat, amely egy, a környezeti károkat felmérő tanulmányon alapult. A Norte Energia konzorciumnak lehetősége lett volna erre hasonló módon válaszolni, de ehelyett a törvénytelen utat, a helyiek véleményének elhallgattatását választották – hangsúlyozta a bíróság.
A brazil kormány álláspontja szerint ha megépül a duzzasztó és a vizierőmű, akkor ez jelentősen csökkenti Brazília energiafüggőségét.
Éppen ezért tavaly december végén döntött úgy a kormány, hogy megépülhet az erőmű a brazíliai Belo Montében, az Amazonas vidékéhez tartozó Xingu folyón. A döntés annak ellenére született meg, hogy környezetvédők kül-és belföldön egyaránt úgy vélik: megbontja a környék ökológiai egyensúlyát, indián közösségek által lakott területeket önt el, és a környék lakosságát ellehetetleníti. A Belo Monte erőmű 11 ezer Megawatt kapacitásával a kínai Három Szoros és a brazil–paraguayi határon lévő Itaipú erőmű után a harmadik legnagyobb lesz a világon. (BBC)
kapcsolódó irásunk: kattintson ide