Mint ismeretes, két hatalmas infrastrukturális beruházás tervei forognak a köztudatban, és lényegében már döntöttek a megvalósításukról: egyik a perui Puerto Esperenzát a brazil Inaparival összekötő autópálya, a másik a brazil Cruzeiro do Sul és a perui Pucallpa közötti autópálya vagy vasútvonal. Utóbbiról még nem született döntés.
Mindkét nagyberuházás olyan területeken halad át, ahol eddig felfedezetlen indián törzsek élnek, akik nem is szándékoznak kapcsolatba lépni a külvilággal. Ez a kapcsolatfelvétel ugyanis az életükbe kerülhet, hiszen fegyveres konfliktusba keveredhetnek az oda érkezőkkel, másrészt viszont olyan betegségek érkezhetnek hozzájuk, amelyek ellen a szervezetük nem képes védekezni. Mindkettő végzetes lehet számukra.
A törzsek már eddig is megtapasztalták, hogy nem egyszerű dolog kapcsolatba lépni a külvilággal: a drogkereskedelem és az illegális fakitermelés érinti őket, hiszen ősi földjeiken történik. A törzsek többsége éppen ezért már évtizedek óta állandó mozgásban van: oda költöznek, ahol nyugalmat remélnek a betolakodóktól. Ilyen hely azonban egyre kevesebb van.
A törzsek nem rendelkeznek a konfliktuskezelés semmilyen tapasztalatával – általában ellenségesek a betolakodókkal szemben és ezzel visszalépésre késztetik azokat. Igaz, a törzsek egy része már átélt egy végzetes időszakot, amikor a XIX. század végén kitört a kaucsukláz és az ideérkezők válogatás nélkül irtották az indiánokat. Akik ma az elhagyatott területeken élnek, azok a törzsek megmaradt tagjai: a civilizált világgal együttműködő indián szervezetek szerint az ,,érintetlenek” jól vannak, van elegendő élelmiszerforrásuk, vizük és jól épített házakban élnek. Többségük az arawak és a pano nyelvet beszéli.
A FUNAI, a Nemzeti Indián Alapítvány magára vállalta, hogy a kontaktus felvétele nélkül képviseli ezeknek a törzseknek az érdekeit, és felhívja a hatóságok figyelmét a veszélyes helyzetekre: ilyen most e két nagyberuházás terve.
Ez azonban még nem minden: a két ország, Peru és Brazília határvidékén, egyes források szerint, tetemesebb mennyiségű olajkészletet rejt a föld, és ha a kitermelést tervbe veszik, az újabb csapás lesz e törzsek létére.
A perui kormány már most engedélyezi magáncégeknek, hogy olajfúrásokat tervezzenek, pedig ezzel szembe kerülnek az ENSZ vonatkozó rendelkezésével, amely e területek megóvását tartja kívánatosnak. A Shell emberei már behatoltak ezekre a területekre és a jelentések szerint máris megjelentek a törzsekben az ismeretlen betegségek, amelyek az indiánok életébe kerülnek – mondják a helyi NGO-k (nem kormányszervek). (BBC)