A döntésre azt követően került sor, hogy a hágai törvényszék Nicaraguának ítélte a Karibi-tenger több szigetét, amelyet eddig Kolumbia magáénak tartott. A szigeteket körülvevő tengeri talapzat kőolajban gazdag.
A Bogatai paktumot – vagy másnéven a Vitás kérdések békés rendeztését célzó amerikai megállapodást – Kolumbia 1948. áprilisában írta alá, amikor a kolumbiai fővárosban ülésezett a IX. Pánamerikai Konferencia.
Juan Manuel Santos államfő szerint a hágai döntés több fontos nemzetközi alapelvet sért, többek azt is, hogy az egyes államok egymás között intézzék el területi vitáikat. Az idén november 19-én hozott döntés ellentétes Kolumbia nemzeti érdekeivel és azoknak a kolumbiaiaknak az érdekeivel, akik ezeken a szigeteken élnek. Nem teszi továbbá lehetővé Kolumbia számára a tengeri környezet védelmét, illetve elzárja az ott lévő természeti kincsektől – mondta Santos elnök. – Ebben a helyzetben Kolumbia fenntartja magának azt a jogot, hogy igénybe vegye mindazokat az eszközöket, amelyek segítik megóvni nemzeti érdekeit, és az érintett területeken élő kolumbiaiak érdekeit. (elespectador)