Ez a nyugati félteke szégyene – ahogyan sok amerikai liberális gondolkodású politikus és közéleti személyiség nevezi a ma már több kárt, mint hasznot hajtó néhai intézkedést. S hogy volt-e valaha igazi haszna – arról megoszlanak a vélemények.
Az ötven év mindkét országra kedvezőtlen hatással volt: Kuba elveszítette legtermészetesebb kereskedelmi partnerét, Washington még harmadik országokat is büntetett kubai kacsolataikért. Az Egyesült Államok pedig elveszített egy dinamikusan fejlődő piacot a határaihoz legközelebb fekvő karibi térségben. Mindkét állam végzett számításokat arról, hogy mit is jelent ma – még az ENSZ által is megkérdőjelezett – az embargó fenntartása.
Íme egy embargó számokban kifejezve:
104.000 millió amerikai dollár veszteséget okozott a szigetorzság lakosságának 2010-ben az amerikai embargó – és ezek a számítások rendkívül “konzervatívak”. Az adatok meredeken felszöknének, ha az amerikai dollár értékvesztését is beszámítanák ebbe a becsült értékbe – vélik Havannában.
528 millió dollár értékben importált Kuba az Egyesült Államokból különböző termékeket 2009-ben: ezek a termékek szinte kizárólag mezőgazdasági termékek és gyógyszerek, gyógyászati alapanyagok. A legtöbbet 2008-ban hozta be Kuba, 711 millió dollár értékben. A gazdasági válság ellenére is Kuba az amerikai mezőgazdasági termékek hatodik legnagyobb piaca a latin-amerikai és a karibi térségben. (USA képviselőháza mezőgazdasági bizottságának adata)
Az embargó feloldása a gazdasági válság által sujtott Egyesült Államokban 6000 új munkahelyet teremtene, ha csak megreformálnák az embargó előírásait és a kereskedelmi tilalmi listát átnéznék. S ez még nem az embargó feloldása.(USA képviselőháza mezőgazdasági bizottságának adata)
Tavaly 400 ezer amerikai turista érkezett Kubába – ez csak becsült adat. Sokan harmadik országot érintve utaznak, így nem szerepelnek a statisztikai adatokban. Annak ellenére, hogy az amerikai pénzügyminisztérium külföldiletét-ellenőrzési osztálya (OFAC) minden eszközzel akadályozza a kubai utazásokat, Kanada után a amerikaiak utaztak a legtöbben Kubába. Kuba bevételének jelentős részét képezi a turizmus: tavaly 2,7 millió turista érkezett a szigetre és 2300 millió dollár bevételt jelentettek a kubai költségvetésnek.
2.600.000 láda kubai rumot adtak el tavaly a kubaiak, annak ellenére, hogy nem érkezhet meg a termék az Egyesült Államokba. A neves Havana Club, a vezető kubai rummárka 2010-ben 106 millió dollár bevételt hozott Havannának. (Washingtoni kubai érdekeltségek szekciója adata)
22.500 dollár büntetést szabott ki az OFAC egy biztosítónak, mivel közvetlenül kubai nemzetiségűeknek állítottak egy csekkeket: a hivatal milliós nagyságrendben szabott ki büntetéseket különböző olyan pénzügyi tranzakciók miatt is, amelyek Kubával álltak kapcsolatban. Egyedül az ABN Amro holland bank 500 millió dollárt fizetett kihágásaiért.
100 000 hordó nyersolajat kap Kuba naponta Venezuelától jóval a világpiaci ár alatt. Hugo Chávez Venezuelája egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatait Kubával, és a térség más államai is hasonlóan járnak el.
A nemrég megalakult CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége) tagja Kuba is, és a szervezet az Amerikai Államok Szervezetében(AÁSZ) több funkcióját is átveheti a jövőben: a latin-amerikai önállósulás eszközévé válhat. Az amerikaiak által vezetett AÁSZ 1962-ben Kuba tagságát felfüggesztette, és bár ezt 2009-ben visszavonták, az ország AÁSZ-visszavételét viszont demokratikus reformokhoz kötik. (nuevoherald/MTI/latimo)