Mahmúd Ahmedinezsád szövetséges-nézőben

Ötödik alkalommal landolt az iráni elnök gépe Latin Amerika valamelyik repülőterén, arcéle lassan ismerősnek tűnik a helybéliek számára. Mahmúd Ahmedinezsád megérkezett Caracasba és útitervében Venezuela után Nicaragua (kedd), Kuba (szerda), és Ecuador (csütörtök) is szerepel.

Az iráni elnök népes küldöttséggel szállt ki a Simon Bolivárról elnevezett caracasi repülőtéren. A gazdasági élet minden fontos területéről hozta otthonról a megfelelő embert: az energetika, a külkereskedelem a közlekedés, az ipar, a bányászat és a külügyi tárca is képviselve van.

 

 Mahmúd Ahmedinezsád szövetséges-nézőben van Latin Amerikában és persze kereskedelmi, gazdasági együttműködő partnereket keres a meglévő és a fenyegető gazdasági szankciók kivédésére. Nyugtalanságának oka a szankciók mellett a Hormuzi szoros lezárása, amelyet Irán dobott be válaszul a szankciókra, ugyanakkor ez az a lépés, amelyet aligha szeretne megtenni a teheráni vezetés. Ez ugyanis már magának a háborúnak a kezdetét jelentené.

Az Irán és Omán közti, mintegy 50 kilométer – a hajózási útvonalat tekintve hat és fél kilométer – széles és körülbelül 280 kilométer hosszú tengerszoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj mintegy 40 százaléka. Az Egyesült Államok a vízi út lezárását aligha tűrné.

Teherán igyekszik tehát piaci értékekbe fordítani az Amerika-ellenes hangulatot a térségben. A partneri viszony kialakításának terén nem halad rosszul: befektetései vannak Venezuelában és Ecuadorban. Érdekelt a venezuelai és ecuadori urán kiaknázásában is és az iráni bankok, valamint szállítmányozási cégek már ott vannak mindkét országban. Nicaragua egy mélytengeri kikötő megépítésére várja a beígért 350 millió amerikai dollárt. Kubába pedig nincs olyan szektor, ahol nem jönne jól az iráni befektetés.

Kimarad viszont az útból Brazília: Dilma Rousseff hatalomra kerülése óta kevésbé szívélyesek a kapcsolatok, vagyis az ország elzárkózik a külön utas iráni politikától. Pedig lenne miről beszélni, hiszen Irán atomprogramjának támogatására is keres partnereket és ezen a téren a térségben egyedül Brazília a kompetens.

Megfigyelők mégis úgy látják, hogy az iráni törekvés nem annyira az ország erejét, mint a gyengeségét jelenti az egyre szorosabbra váló nemzetközi elszigetelődés közepette. Az országon belüli helyzete sem felhőtlen az iráni elnöknek, miután elveszítette Ali Hamenei ajatollah támogatását. A térségben lévő legnagyobb szövetségese és támasza, Szíria pedig ugyancsak saját bajaival van elfoglalva.
Chávez örömmel fogadta iráni kollégáját, akivel immár családi gyakorisággal látogatják egymást (a venezuelai vezető kilencszer járt Teheránban) és a két ország 2006 óta mintegy 300 együttműködési megállapodást írt alá.
Az Egyesült Államok és Izrael ezzel szemben nagyon rossz szemmel nézi ezt a közeledést: bár első helyen az atomfegyvert emlegetik, amit állítólag Irán éppen kifejleszt, a valós ok mégis inkább Washington részéről az, hogy a hagyományosan magáénak tekintett latin amerikai térségben valaki alá akarja aknázni a befolyását. (latimo/BBC)

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez