Legelőször is röviden bemutatjuk a török hadsereget. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb statisztikái szerint Törökországban körülbelül 600 000 ember teljesít katonai szolgálatot. Ez szám tartalmazza az 5000 fős parti őrséget és a körülbelül 180 000 katonai rendőrt is. A teljes állomány hatvan százaléka sorkatona, 230 000 pedig professzionális katona. Törökország 2013-ban 18 milliárd dollárt költött a hadseregre.
A török hadsereg megítélése – dacára a különböző tisztogatási hullámoknak – még mindig pozitív a lakosság körében, s van némi befolyásuk a politikai életre is a katonáknak – igaz, nem olyan mértékű, mint tíz évvel ezelőtt. Ezért a török hadvezetésben döbbenten fogadták a kormány döntését, mely szerint ezentúl kiváltható lesz a katonai szolgálat, mégpedig komoly összegért cserébe. Ha egy fiatal 8700 dollárt fizet, akkor mentességet kap, és nem kell bevonulnia. Törökországban már korábban is volt hasonló „kiváltási lehetőség”: 2012-ben a harminc évnél idősebb és családos emberek 13 300 dollárt fizettek a felmentésért.
A török és a nemzetközi sajtó találgatásokba kezdett arról, hogy mi lehetett az oka a döntésnek. Az egyik lehetséges ok, hogy az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) már most készül a jövő júniusi választásokra. Ezzel lényegében számos fiatal törököt állítana maga mellé, akik a családjaikkal együtt a jelenlegi kormánypártra szavaznának. A másik ok gazdasági lehet. A török gazdaság ebben az évben lelassult, és a régióbeli kihívások miatt (mint például az Iszlám Állam) egyre többet költ a védelemre és a biztonságra. A mostani döntés komoly bevételi forrást jelentene a kormánynak, és „friss vért” pumpálna a gazdaságba. Számítások szerint a kabinet akár 5,7 milliárd dollárnyi bevételre tehet szert vele.
Ugyanakkor a legtöbb médium szerint a döntés hátterében a hadsereg szerepének és befolyásának évek óta tapasztalható csökkentése áll. Sokak szerint a fiatalabb generációban “kopik” a hadsereg fénye, és ami korábban kötelezőnek számított, az most választható lett. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy a fiatalok nem kapnak katonai kiképzést, hanem nem is tapasztalják meg a hadsereg “világiasabb és szekulárisabb” életvitelét és szemléletmódját.
A török sajtó szerint a hadsereg leginkább azt nehezményezi, hogy a tudta nélkül döntöttek, nem voltak konzultációk, egyetlen tábornokot sem kérdeztek meg a törvényről. Ezért a katonaság részéről kemény bírálatok érték a kormányt, és ezeket Ankara nem hagyta szó nélkül. Ahmed Davutolgu török miniszterelnök egyszerűen kijelentette, hogy a „tisztek nem beszélhetnek erről a sajtónak.”
A kép forrása: Europress/AFP