A Nemzetközi Valutaalap alapos helyszíni tájékozódás után tette közzé becslését az iraki gazdaság idei teljesítményéről és a jövő évi kilátásokról. Az IMF szakértői szerint idén összességében 0,5 százalékos visszaesés lesz. Ez elsősorban az Iszlám Állammal zajló háború következménye. A harcok által érintett területeken megrongálódott az infrastruktúra, az elektromos hálózat, nem folynak be az adóbevételek a gazdaságból eredő haszon a lázadók kasszáját gazdagítja. Ugyanakkor az ország nyugodt, déli körzeteiben fellendült az olajtermelés. Idén az átlag napi 3,3 millió hordó lesz, ez a mennyiség 200 ezer hordóval nagyobb, mint a tavalyi. 2015-re már 2 százalékos GDP növekedést jósol az IMF. Az optimizmus azon alapul, hogy a bagdadi kormány nem rég megállapodott a kurdisztáni félautonóm kormánnyal. A jövő év elejétől Kurdisztán a területén megtermelt olajmennyiségből 250 ezer hordót bocsát Bagdad rendelkezésére és további 300 ezret a kirkuki régióból, amely elvben a központi kormány alá tartozik, de jelenleg a kurdok ellenőrzése alatt áll. A peshmergák ugyanis kiverték innen az Iszlám Állam erőit, amelyek korábban az olaj létesítményeket is elfoglalták. Eddig sok vita volt az olajjövedelmek elosztásáról, Kurdisztán szinte az összes, a területén kitermelt olajat saját zsebre adta el. Most a jövedelmek egy jelentős részéről lemond, cserében viszont a Bagdad fegyverrel látja el a peshmergákat, vagyis a kurd haderőt. Jövőre a békés iraki területeken az infláció várhatóan egy százalék alatt marad, a költségvetési deficit pedig öt százalék körüli lesz, az IMF várakozásai szerint.
A félautonóm Kurdisztán és a bagdadi központi kormány között már nagyon régóta tartott az olajvita. Bagdad szerint minden csepp kurdisztáni olaj a központi kormány tulajdona. Az erbili helyi vezetés viszont úgy értelmezte az autonómiát, hogy a Kurdisztánban kitermelt olaj jelentős részét saját zsebre adhatja el és ezt meg is tette. Sok tárgyalás, alkudozás fulladt kudarcba. De most megállapodtak. Ehhez kellett az új iraki kormány is, de még inkább az a fenyegetés, amit az Iszlám Állam Bagdad és Kurdisztán számára egyaránt jelent. A 2015 január elsejétől életbe lépő egyezmény szerint Kurdisztán napi 250 ezer hordó olajat bocsát Bagdad rendelkezésére. További 300 ezer hordót pedig a Kirkuk könyékén kiteremelt olajból. Ez a régió elvben a központi kormány fennhatósága alatt áll, de az utóbbi hónapok harcai során a kurdok ellenőrzése alá került. Az egyezmény értelmében így Irak napi termelése eléri a 3 millió hordót, ami jelentős mennyiség és enyhít a költségvetési gondokon, még az alacsony ár mellett is. Cserébe a bagdadi hadügyminisztérium költségvetéséből egy milliárd dollárt kap Kurdisztán a „peshmergák”, vagyis a kurd hadsereg fegyverzetének fejlesztésére. A közös ellenség, az Iszlám Állam tehát elérte azt, amit saját „erőből” Bagdad és Erbil korábban képtelen volt. E megállapodás már vonatkozni fog a nemrég feltárt két új kurdisztáni olajmezőre is, ahol kitermelő a francia Total lesz, tehát a jövedelem már három részre oszlik Bagdad, Erbil és a Total között.
Kép: Europress Getty Images