Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) vasárnapi gyűlés lényeges pontja volt Katar “visszavétele ” a szervezetbe, valamint az, hogy a tagállamok – Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia – nagykövetségeiket újra megnyitják az ország fővárosában. Azonban Bahrein ellenkezett.
Sáik Kalid al-Kalifa bahreini külügyminiszter kijelentette: “Bahrain nem hajlandó visszaküldeni Dohába a nagykövetét, mivel Katar továbbra is támogatja a Muszlim Testvériséget, s ezáltal veszélyt jelent a régió biztonságára nézve.” Ezenfelül még csak nem is hajlandóak újra megvizsgálni a kérdést, mivel Katar számára méltó büntetésnek találták az “elszigetelést” azért, mert “terrorista és rendellenes” erőket támogatott a Közel-Keleten.
Pedig nagyon úgy tűnt, hogy a kezdeti katari-szaúdi viszály mára lecsendesedett és Rijád hajlandó némi engedményt tenni a Perzsa-öböl menti monarchia irányába. A GCC április végi külügyminiszteri találkozóján már arról döntöttek a tagállamok, hogy Dohát ismét “integrálják” a Tanácsba, mivel az egész ellentét már teljesen aláásta a régió biztonságát és a GCC fejlődését.
Az egész szaúdi-katari viszály azzal kezdődött, hogy a GCC tagállamok külügyminisztereinek márciusi találkozóján Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Szaúd-Arábia úgy döntött, hogy visszahívják a katari nagyköveteiket. Ennek oka, hogy Doha nem írta alá és nem csatlakozott ahhoz a GCC szerződéshez, amely értelmében nem avatkoztak volna be a többi tagállamok belpolitikájába és lemondtak volna a különböző ellenzéki vagy iszlamista csoportok támogatásáról. Ezután következett, hogy Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben terrorcsoportnak nyilvánították a Muszlim Testvériséget és további három iszlamista szervezetet, amelyek Katartól jelentős anyagi támogatásban részesültek.