Rijád még márciusban olyan törvényt hozott, miszerint aki kritizálni merészeli a rendszert vagy az iszlám vallást, az bizony kemény börtönbüntetésre számíthat. “Bármilyen ateista gondolat terjesztése, vagy az iszlám bármilyen módon való megkérdőjelezése terrorizmusnak számít” – jelentette ki Abdullah al-Szaúd szaúdi uralkodó.Egy legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a lakosság öt százaléka merte magát “ateistának” vallani, s általában az interneten – többnyire közösségi oldalakon – terjesztik a nézeteiket. Természetesen különböző álneveken adnak hangot iszlámellenes kritikájuknak, mivel félnek az esetleges retorziótól. Leginkább attól félnek, hogy emiatt akár halálbüntetés szabhat ki rájuk a vallási bíróság.
Csakhogy komoly vita kezdődött arról, hogy vajon a Koránban tényleg halálbüntetéssel sújtanák-e azt az illetőt, aki „hitehagyottá válik”? Vagy ez csak amolyan téves közvélekedés a muszlimok körében? Az erről zajló disputa nemcsak Szaúd-Arábiában, hanem a régió többi országában is elkezdődött. Sokan ugyanis Muhhammad al-Shawkaninak tulajdonítják ezt a nézetet. Muhhammad al-Shawkani, muszlim tudós és jogász, szerint az iszlám jogelméletben a prófétai tevékenységek hét különböző kategóriákba sorolhatók, amelyek közül nem mindegyik használható a muszlimokkal kapcsolatos ítéletek során. Ilyen a hitehagyással kapcsolatos ügyek.
Szerinte a halálbüntetés hitehagyásért lényege Mohamed próféta Hadíszára épül, aki azt mondja: “Ha valaki megváltoztatja a hitét, haljon meg.” Ez az állítás azonban ellentmond a Koránban található néhány versnek, amik garantálják a vallásszabadságot, pl: “A vallásban nincs kényszer.” (2:256)
Hogyan lehetne ilyen esetben összeegyeztetni a Koránt a Hadísszal, anélkül hogy ellentmondásba kerülnénk egymással? Habár az előbb említett Hadísz hiteles, de azt is megállapították, hogy Mohamed próféta sosem rendelt el halálbüntetést azokon, akik az ő idejében hitehagyást követtek el. Ilyen volt például egy beduin ember, aki Medinába jött (a muzulmánok politikai és katonai hatalma alatt), hogy kihírdesse az ő iszlám hitét, de hitehagyott lett és elhagyta a várost, és semmilyen büntetésben nem részesítették.
Sőt egy másik hiteles Hadísz szerint, ahol a hitehagyással kapcsolatos büntetési formát is megemlítik, de egy komoly kikötéssel: “ha valaki elhagyja a vallását, elhagyja a csoportot.” Ugyanakkor nagyon fontos hozzátenni a Hádiszok nem biztos ,hogy követik a Korán írásait és csakis a Koránnak kell alapnak szolgálnia. A kritikusok és egyes afrikai muszlim vallástudósok szerint a Hádíszok azért nem hitelesek mert sok helyen ellent mondanak a Koránnak, mint például az emberi élet kiontása körüli viták. A Korán ugyanis azt mondja, hogy aki egy ember életet kioltja az az egész emberiséget kioltotta. Ezzel szemben néhány Hádísz nyíltan az emberölésre buzdít.